Milyen is volt a budapesti úrinő magánélete?

A magyar nők mindennapjait mutatja be az 1800-as évek közepétől 1914-ig Szécsi Noémi és Géra Eleonóra könyve. A budapesti úrinő magánélete című kötetből kiderül, hogyan nevelték a lánygyermeket, mit kockáztatott, ha szülői beleegyezés nélkül kötött házasságot, milyen „dress code” szerint öltözködött, mit főzött vagy főzetett.

A nőtörténetnek azt a nagy korszakát öleli fel a könyv, amelyben egy nő nemcsak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak.

Budapesten „adták ki az újságokat is, amelyek szerkesztésében egyre több nő vett részt, és egyre szaporodó számú nő írt tele – olvasható a könyv előszavában. – Ezekben a lapokban jelentek meg a divattudósítások, amelyek alapján a legdivatosabb holmikra vágyó vidéki nők is Budapestről vásárolták vagy rendelték meg kelengyéjüket, kalapjukat, báli ruhájukat vagy a reprezentációhoz szükséges egyéb kellékeiket. […] Budapest csinálta a színpadi sztárokat, itt nyíltak a kiállítások, itt pezsgett a párizsi módit majmoló szalonélet. A századforduló tájékán egyre több fiatal lány már a tanítóképző, színiakadémia, festőiskola, zeneakadémia vagy később egyetem miatt érkezett a városba. Ha nem itt születtek, ide sereglettek a nők akkor is, ha kenyérkeresetre kényszerültek, és a nők jogainak bővítéséért folyó harcnak is javarészt Budapest volt a színtere.” A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekes női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről – szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről – vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Szécsi Noémi a Gondolatolvasó című regény megjelenése után indította el a Halcsontos fűző című blogot, ahol a könyvhöz folytatott nőtörténeti kutatás érdekességeit tette közzé. Szerzőtársa, Géra Eleonóra az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Évek óta tart szemináriumokat a 19. századi nők hétköznapjairól. A kétszólamú, gazdagon illusztrált könyv izgalmas és olvasmányos nőtörténet sok-sok érdekes, híres vagy hírhedt szereplővel. Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A budapesti úrinő magánélete (1860–1914) című kötetét decemberben jelenteti meg az Európa Könyvkiadó. A könyvet december 15-én, kedden 18 órakor mutatják be az Alexandra Pódiumon (1055 Budapest, Nyugati tér 7.).