Szinetár Miklós: Senki többet? Pályázat harmadszor…

Születésnapján mutatják be Szinetár Miklós új könyvét. A Senki többet? Pályázat harmadszor… című levelezőkötetben a mester és tanítványa folytatja az eszmecserét színházról, operáról és az életről.

A Pályázat, valamint A második pályázat folytatásában Szinetár Miklós saját életéből vett valós eseményeket ír meg. A tanítvány alakját sok növendékből gyúrta össze a szerző. Történetük azzal folytatódik, hogy a tanítvány, János elnyeri a színházigazgatói állást, megszólalásaiból az is kiderül, mit tenne, mit gondolna Szinetár Miklós, ha most lenne negyvenéves.

Szinetár Miklós Pályázat című levélregénye 2012-ben jelent meg az Európa Könyvkiadónál. A könyv a Tanár Úr ifjúkori generációjának és mai önmagának levélváltása; egyfelől útkeresés, másfelől parainézis, ars poetica. A levelezésben szó esett szakmáról, generációkról, vezetőkről és beosztottakról, életformákról, utazásról, ünnepekről és hétköznapokról.

Az első kötetet követte A második pályázat, amely ennek a levélben zajló párbeszédnek a folytatása. „Levelezőpartnerem, János alakja sok mindenkiből lett összegyúrva. Növendékeimből… meg belőlem is, mert ez a János olyasmiket mondott meg képviselt, amiket én is mondanék ma, ha negyven évvel fiatalabb volnék. A könyvet sokan elolvasták, és biztattak, hogy folytassam. Vállalom, mert vannak még gondolataim, újabb tapasztalataim, és van néhány történetem, ami tanulságos lehet” – írta Szinetár Miklós a könyv fülszövegében.

A Senki többet? Pályázat harmadszor… ennek a sorozatnak a harmadik, egyben témazáró kötete. A könyvről Veiszer Alinda újságíró beszélget Szinetár Miklóssal 2016. február 8-án 18 órakor az Alexandra Irodalmi Kávéházban (1075 Budapest, Károly körút 3/c).

Szinetár Miklós életrajza

Szinetár Miklós (Budapest, 1932. február 8.) a színpadi és televíziós műfajok mindegyikében emlékezetes előadásokat létrehozó, nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas rendező, professor emeritus, évtizedekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A magyar televíziózás fénykorának meghatározó személyisége – 1962-től az MTV főrendezője, majd művészeti igazgatója, aztán elnökhelyettese –, a Petőfi Színház művészeti vezetője, majd az Operettszínház igazgatója, később a Magyar Állami Operaház főigazgatója – és mindkét színház örökös tagja.

Kép, szöveg: Európa Könyvkiadó