A jövőben űrlifttel utazhatunk a világűrbe

A technológia még mindig rohamosan fejlődik és szerencsére olyan területeken is, amelyek az emberiség jövőjére nézve pozitív változásokat eredményezhetnek. Az űrkutatás már nem egy új dolog a mai világban, viszont az utóbbi években ezen a területeken is jelentős fejlődéseket értek el és egyre több tőkét szánnak erre a célra. Az egyik legújabb elképzelés pedig nem más, mint az űrlift, amellyel gyakorlatilag úgy közlekedhetnénk, mint az épületekben használt liftekkel.

Jelenleg a világűrbe hordozórakétával lehet feljutni, az űrlift elképzelés pedig ezt váltaná fel. Nagyjából 36.000 km magasan egy geostacionárius pályán keringő műholdat kellene összekötni a Földdel, illetve egy rendkívül erős kábellel. Azért van szükség a geostracionárius pályára, mivel így a műhold és a Föld felszínéhez képest a lift mozdulatlanul állhatna. A kábel használatával pedig lényegében olyan elven lehetne működtetni, mint a napjainkban is használt lifteket. A műholdról pedig egy másik, de ugyanolyan hosszú kábelen pedig egy ellensúlyt kellene felereszteni. Ezt azonban úgy tűnik, hogy csak úgy lehet megvalósítani, ha a Föld tengelye körüli forgása miatti centripetális erők feszítenék ki a súlyt, így pedig a terhek feljuttatása a műholdat nem mozdítaná el a pályájáról. A kutatók egyelőre úgy tervezik, hogy az űrliftet csak a műholdak, illetve a megfigyelő személyzet és tudományos műszerek feljuttatására lehetne használni, tehát nem hétköznapi személyek utaztatására. A csillagászati megfigyelésekhez például ideális lenne, hiszen a földi légkör torzító hatása ilyen magasságokban már nem jelentkezik, a szükséges műszerek feljuttatása pedig kevesebbe kerülne a jelenlegi költségeknél. Az erre a célra jelenleg használt hordozórakéták árának csupán a töredéke lenne a műszerek feljuttatása űrlifttel. Erre az a magyarázat, hogy a lift esetében csak elektromos energiát kellene felhasználniuk és a teher feljuttatása a lassabb gyorsulás miatt kíméletesebb. Továbbá a visszatérő kabinok és a rakományok pedig energiát termelnének az út alatt, így az üzemeltetési költséget még jobban le tudnák faragni.

Maga az elképzelés már nem egy új keletű dolog, viszont a modern technológia most talán lehetőséget is nyújt a megvalósításra. Először 1895-ben egy lengyel származású orosz rakétatudós, név szerint Konstantin Tsiolkovsky agyából pattant ki az ötlet. Továbbá a NASA listáján is szerepel már egészen a 2000 óta és még a Google egyik alapítója, Sergey Brin is érdeklődést mutat a téma iránt. Napjainkban a NASA már odáig jutott, hogy a költségeket papírra vetette, ez alapján pedig 150 kg feljuttatása az űrbe mindössze 222 dollár lenne, ez nagyjából 50.000 Ft-nak felel meg. Csak az összehasonlítás végett, hordozórakétával 1 kg kerül 22.000 dollárba, 4,7 millió Ft-ba, tehát nem elhanyagolható arányokról beszélünk.

A japán Obayashi Corporation azonban tovább is jutott a számításoknál, hiszen már tervezik is egy űrlift építését, amellyel a tervek szerint nagyjából 2050-re készülnének el. A cég mérnökei elképzelései szerint nagyjából 96.000 km magasan egy ellensúly keringene és nagyjából 100.000 km magasan lévő végpont és a bázisállomás között egy szénszálas nanocsövet feszítenének ki. Ennek 20-szor erősebbnek kellene lennie, mint az acél és legalább ennyiszer könnyebbnek is. Ez azonban nem jelenthet akadályt, hiszen körülbelül a kilencvenes évek óta léteznek ilyen csövek. Egy kapszulában szállítanák az embereket, amelyben egyszerre 30-an utazhatnának 200km/h-s sebességgel haladva, viszont még ezzel a sebességgel is több, mint 1 hétig tartana az út.