Megvan a pokol kapuja?

A Pokol kapujának neveznek egy egészen különleges kristálybarlangot, amelyet eddig a világon csak a szerencsések láthattak. Nemrégiben azonban egy kutatócsoportnak sikerült rábukkanni, ez pedig természetesen rendkívül felfedezés.

Finta Gábor volt a kutatásvezető

„November 1-je előestéjén egy kutatóaknánk alja kilyukadt, a lyukon keresztül pedig be lehetett látni egy járatba, egy kisebb felfedezésre tehát már eleve fel voltunk készülve” – újságolta a kutatócsapat vezetője, Slíz György. Némi bontás után aztán egy 10-15 méter hosszú, 4-6 méter széles, 2-3 méter magas terembe értek, amelynek a közepe a legmagasabb, kürtőszerű, a 7 métert is eléri.

A fal egy részét olyan gipszkristálybevonat borította, amely mögött a mészkő visszaoldódott, és így a kristálykéreg és a fal között egy 10 centis rés van, miáltal hátulról át lehet világítani.

„A tipikus hévizes kialakulású terem végében a járat kuszodaként folytatódik, és pár méterrel lejjebb található a mélypont, ahol egy aláhajlás alatti keskeny légrésen keresztül közlekedik a huzat, és a ledobott kő jócskán elgurul, majd körülbelül 5-10 méter esés után visszhangosan puffan” – teszi hozzá Slíz

A kristálybarlang, mint Slíz György magyarázza, igazából egy hangzatos elnevezés, amely annak leírására szolgál, hogy egy barlang nagyon szép, a falakon található ásványkiválások miatt, mint ez alkalommal a gipszkristályok.” – olvasható a tudnodkell.hu oldalon

Miért pont ott kutattak?

Slíz György a következő választ adta: „Korábban fő kutatási területünk volt a Csévi-szirtek, ahol a már addig is tevékenykedő Ariadne Egyesülettel közösen kutattunk, azonban amikor véget ért a velük való együttműködés, a Szent Özséb Barlangkutató Egyesületnek új terület után kellett néznie. Szisztematikusan végigjártuk a környék ismert barlangjait, begyűjtöttünk információkat más barlangászoktól, illetve gombászoktól, kirándulóktól, erdőjáróktól is tájékozódtunk, akik tudhatták, hol vannak huzatoló pontok a felszínen. Körülbelül 20 olyan kutatási pontot találtunk, ahol úgy gondoljuk, jelentős továbbjutás lehetséges. Egy részükre szereztünk is kutatási engedélyt, ezen helyszínek egyike a mostani.”

A felfedezés különös körülményei

„Ha az ember egy már ismert barlangon keresztül jut újabb felfedezéshez, akkor az például úgy történhet, hogy megpróbálja megfigyelni, van-e légmozgás, és ha igen, akkor az honnan jön, ehhez pedig legegyszerűbb „műszer” az ember arca vagy keze, főleg, ha kicsit meg is van izzadva, a nedves bőr ugyanis minden légmozgásra sokkal érzékenyebb, akár a 0,1 m/s sebességű „szélre” is.

„Nem árt az sem, ha megmérjük a levegő hőmérsékletét, szén-dioxid-tartalmát, amelyből szintén következtetéseket lehet lemondani, illetve a denevérek közlekedése során keletkező úgynevezett denevérkijelöléseket is nézzük.”

Slíz György a felfedezésekkel kapcsolatban egyébként igen furcsának tartja, hogy olyan barlangokban is találnak huzatoló pontokat, ahol már régi a felfedezés, tehát elvileg több tíz vagy száz éve rá kellett volna jönni arra, hogy „tovább is van”. – írja a tudnodkell.hu

Talán soha nem is láthatjuk

Valószínűleg a jövőben nem láthatjuk majd a csodálatos barlangot, ugyanis nem alkalmas túrázásra, így nem is tudják hasznosítani a turizmusban. A nevét egyébként onnan kapta, hogy halottak napja tájékán bukkantak rá a barlang első szakaszára.

Forrás: tudnodkell.info

Képek: mno.hu