Csattanó maszlag
hirdetés
Hallottál már a csattanó maszlagról? Amennyiben igen, akkor elismerésünk, ugyanis hazánkban sokan azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák. Nos, a csattanó maszlag egy egészen különleges gyógynövény, amelyet szokás ipari gyógynövényként is emlegetni. Természetesen azért, mert gyógyszerek készítése során rendszeresen felhasználják. Cikkünkből mindent megtudhatsz a csattanó maszlagról!
Hazánkban vadon élő
hirdetés
„A nálunk vadon termő D. stramonium egyéves növény, szárának hossza: elérheti a 120 cm-t, termesztett példányoknál a 200 cm-t. Amikor a főszár mintegy 20-30 cm-re megnőtt, csúcsán virág fejlődik és ezzel a fő szár hosszanti növekedése véget ért. Megindul az oldalágak képződése, melyek csúcsa szintén virágban végződik, az elágazás többször ismétlődik. A levelek tojásdadok, szélük hullámosan öblös és egyenlőtlenül fogazott, az alsó levelek hossza elérheti a 20 cm-t, termesztett példányoknál a 35 cm-t. A virágok csészéje hengerded, 4-6 cm hosszú, elvirágzáskor alsó része a termés alapján megmarad. Júniustól az első fagyokig virágzik.
A párta fehér, hossza 10-12 cm, tölcséres, 5 hegyes cimpája van, melyek bimbó állapotban csavarodottak. A virágok szaga főleg este érződik, amikor nyílnak. A termés tojásdad tok, felülete tüskés, éretten négy részre hasad, magvai feketék, fénytelenek, vese alakúak, hosszuk kb. 3,5 mm. A Datura inermis Jacq. (a vadon termő maszlag változatának is tekintik) termésein nincsenek tüskék. A Datura tatula L. (ez is az előbbi faj változatának tekinthető) termései tüskések, virágai lila színűek. A Datura innoxia felismerhető szőrös leveleiről, melyek alapja aszimmetrikus, magvai világosbarnák, vese alakúak. Hasonlít hozzá az indiai maszlag (Datura metél L.), melynek levelei majdnem épek, virágai rézsútosan fejlődnek a száron, magvai sárgák, körte alakúak. A Datura arborea L. fatermetű, virágai nagyok, lelógnak, illatosak.”-olvasható a gyogynovenyek.com oldalon
Ennek a gyógynövénynek tehát egy egészen különleges családja van, mégpedig a maszlag család, bármennyire is fura ezt így leírni. Hasonlítanak egymásra, de nyilván mindegyik növénynek megvannak a maga specifikumai.
Még a szemét közelében is megél
„A D. stramonium Amerikából származik, minden földrészen elterjedt. Nálunk szemetes helyeken, trágyadombokon, utak mellett, emberi települések szélén, szerves hulladékban gazdag helyeken fordul elő. A többi faj nálunk vadon nem található meg, de termeszhető. A D. metél ázsiai eredetű, a D. innoxia és a D. arborea Amerikából származik, utóbbit dísznövényként tartják. A D. innoxia fontos ipari gyógynövény.
Sok meleget és fényt igénylő fajok. A D. stramonium magvai jól csíráznak, amikor a napi középhőmérséklet eléri a 10-15 °C-ot, a D. innoxia 12-15 °C-nál. A csattanó maszlag akkor kezd jól fejlődni, amikor a napi középhőmérséklet eléri a 16-20 °C-ot, az indián maszlag csak 18-22 °C-os értékeknél. A fiatal vetés mínusz 2-3 °C-on kifagy, a kifejlődött növények érzékenyek a -4 °C-os korai fagyokkal szemben.”- írja a gyogynovenyek.com oldal
Valamennyi példánya tehát Amerikából származik. Ahogyan a legtöbb gyógynövény azért nagyszerű, mert gyakorlatilag magától terem, úgy a csattanó maszlag is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Érdemes belegondolni, hogy akár a szemét közelében is megterem, később pedig felhasználják gyógyszerek készítéséhez.
Forrás: gyogynovenyek.com
Képek: biokert.network.hu, antalvali.com