Hogyan vegyük rá gyermekünket az olvasásra?
hirdetés
A mai világban annyi minden van, ami elvonja a gyerek figyelmét a könyvről, az olvasásról, hogy nem sok gyereknek van kedve olvasni. Pedig ez fontos. Cikkünkben remek tanácsokkal látunk el, amely révén a te gyermeked is szeretni fog olvasni.
Az a legjobb, ha kisgyerekkorától mindennap olvasunk neki, és ha azt látja, hogy mi magunk is olvasunk, mert szeretünk olvasni. Adjunk gyermekünk kezébe az életkorának megfelelő könyveket (képekkel...)! Várjuk ki a megfelelő pillanatot: amikor nem feszült, nem köti le valami más (játék, tévé vagy a testvére)! Talán a lefekvés előtti időpont a legalkalmasabb. Zárjuk el néha a tévét, és kapcsoljuk ki a számítógépet! Akkor majd eszébe jut, hogy rajzolni, társasjátékozni, sőt... olvasni is lehet! De ne hangsúlyozzuk (mert a kívánttal ellentétes hatást érhetünk el), hogy ezek a foglalatosságok kizárják egymást! (Ne mondjuk például azt, hogy „mára elég volt a tévézésből, kapcsold ki, mesélek inkább neked"!) . Olvassunk átéléssel, vagyis szólaltassuk meg más-más hangon a szereplőket! Vonjuk be a gyerekünket a mesébe, kérjük ki a véleményét! („Szerinted mit fog most csinálni a lovag?" „Mit gondolsz, a király örül ennek?") így nagyobb érdeklődéssel fog hallgatni bennünket. Jó, ha minél több könyv közül választhatunk. Hagyjuk, hadd válasszon ő maga (még akkor is, ha megint ugyanazt a könyvet választja, amelyet már szinte kívülről tudunk...)! Vegyünk olyan könyveket neki, amelyekről tudjuk, hogy érdekelni fogják (van, aki az állatmeséket szereti, van, aki a lovagokról szóló történeteket)! Az, hogy mit, kevésbé fontos, mint az, hogy olvassunk neki!
hirdetés
Iratkozzunk be a könyvtárba! Új világ fog kitárulni előtte: hadd fedezze fel maga a könyveket! Nehezen tud majd választani... Tartsuk a könyveket számára is elérhető helyen! Legyenek mindig szem előtt, hogy ha kedve támad, bármikor elővehesse és lapozgathassa őket! Mutassunk jó példát: ha látja, hogy mi is szeretünk olvasni, és sokat olvasunk, ő is kedvet fog kapni hozzá!
Olvassunk olyan tempóban, ahogy ő szeretné! Ha elidőzne egy részletnél, vagy éppen átugorna egyet, engedjünk neki! Ne akarjuk mindenáron befejezni a történetet, és ne akarjuk azt sem, hogy minden könyvet „szépen végiglapozzon"! Ha nem érdeklik a könyvek vagy nem szereti, ha olvasnak neki, ne erőltessük! Az olvasás nem lehet kényszer! Ha kedve ellenére leültetjük, hogy az általunk megszabott ideig hallgasson minket, soha nem fogja megszeretni az olvasást! Próbálkozzunk különféle könyvekkel, különböző időpontokban, egyszer majd csak sikerül! Olvassunk neki akkor is, ha már tud olvasni! Meglátjuk, többet fog így olvasni! Ne keverjük össze az olvasást a tanulással! Ne tegyünk fel neki a mese végén mindig kérdéseket, hogy megtudjuk, mindent megértett-e! Ez a számonkérésféle nyomasztani fogja, és végül elmegy a kedve az egésztől... Az olvasás legyen mindig kaland és öröm, vagyis jó játék!
Azt kell tehát megmutatnunk gyermekünknek, hogy az olvasás jó dolog, és helye van a mindennapokban (ideális esetben lefekvés előtt). Minden tekintetben fejlesztő hatású, megnyugtató, érzelmi biztonságot ad, és a családon belüli kapcsolatokat is erősíti. Nem akkor kerek egy nap, ha mesével fejeződik be? Higgyük el, egy idő után nekünk is hiányozni fog...
Pszichotrükkök:
- Olvassunk a gyerekünknek kisgyerekkorától mindennap! Találjuk meg a mese helyét a napi menetrendben (például lefekvés előtt)!
- A meseolvasásnak sok előnye van: akinek sokat olvasnak, nagy valószínűséggel később is szeret majd olvasni, és ez sokat segíthet az iskolában. Azok a gyerekek, akiknek 0-5 éves koruk között sokat olvastak, könnyebben tanulnak meg írni és olvasni.
- Meséljünk neki akkor is, ha már ő is tud olvasni (egészen az alsó tagozat végéig)!
- Járjunk vele rendszeresen könyvtárba!
- Jó, ha minél több könyv közül választhat. Hadd döntse el ő, hogy mit olvassunk. Vegyünk neki olyan könyveket, amelyekről tudjuk, hogy érdekelni fogják (van, aki az állatmeséket szereti, van, aki a lovagokról szóló történeteket)!
- Tartsuk a könyveket számára is elérhető helyen! Legyenek mindig szem előtt, hogy ha kedve támad, bármikor elővehesse és lapozgathassa őket!
- Ha nem érdeklik a könyvek vagy nem szereti, ha olvasnak neki, ne erőltessük! Az olvasás nem lehet kényszer! Próbálkozzunk különféle könyvekkel, különböző időpontokban, egyszer majd csak sikerül!