A szabadidő csak a miénk

Már kezdjük elfelejteni, mi is az a szabadidő. A szabadidő az, az intervallum, amikor azt csinálhatunk, amit csak akarunk. És nem azt, amit más ír elő nekünk.

Oké, hogy szabadidő, de mivel töltsem el? Annyira hozzászoktunk már, hogy minden percünk be van osztva, vagy mások osztják be, hogy gyakran értetlenül állunk a szabad percek előtt. Ha nem teszek semmi hasznosat, akkor unatkozni fogok, nem? Nem feltétlenül, rajtunk múlik.

Megszokás, hogy otthonról rendeljünk pizzát, ebédet, és katalógusból házhoz szállíttassunk termékeket. Ünnepekkor nem írunk már levelet, e-mailt küldünk, és sms-t. Sablonos dolgokat. A legtöbben hasonlóképpen cselekszenek, és ha igazán őszinték magukhoz, akkor bevallják, hogy ennek több hátránya van, mint előnye. Viszont mindig van lehetőség a változtatásra, csak akarat és szabadidő kell hozzá. Kezdjük azzal, hogy társas kapcsolatokat ápolunk a családdal, rokonokkal, barátokkal. Mert első a család!

Töltsünk együtt velük minél több időt! Érzéseinket osszuk meg barátainkkal, és az élményeket is. Hozzászoktunk már eléggé az egyoldalú információközléshez, a tévét nézve, a rádiót hallgatva. Olvass, de válogass! Olyat olvass, hogy az értéktöbblettel bírjon, több legyél valamivel, mint amikor fölvetted a könyvet. Ha szeretnénk megnézni egy regény filmes adaptációját, kezdjük a könyvvel, és csak utána nézzük meg a filmet. Egy film lehet akármilyen igényes, a könyv mindig is jobb. Nem jó ötlet, a számítógépezésben, a neten való szörfölésben keresni a kikapcsolódást! Egészségkárosító hatású, függőséget okozhat és elszigetel. A számítógép maradjon munkaeszköz. Szórakoztató, és igényes szabadidős tevékenység a színház. Közösségformáló hely, ahol találkozni is lehet, együtt lenni valakivel, szórakozni. A látogatót elgondolkoztatja a mai, késztermékes világban.

A színházkultúra gondolkodásra, önkifejezésre, alkotásra ösztönzi a diákokat. Vagy töltsünk sok időt a szabadban. Kiránduljunk a családdal, barátokkal, mozogjunk sokat! A csendet megtaláljuk a természetben sokhelyütt, vagy keressük a közös beszélgetés lehetőségét. Az egyedüllét a természetben, távol a várostól, olykor gyógyító lehet. Gyalog vagy kerékpárral is megtehetjük ezt! Ha van kutyánk, vigyük magunkkal, örülni fog neki!

Jó időtöltés a közösségekben végzett aktív munkálkodás. Az élmény akkor igazi, ha megosztjuk másokkal is. Sajnálatos módon, manapság egyre kevésbé népszerűek a múzeumok kiállításai, és azok rendezvényei. Egyre kevesebb ember foglalkozik a múlttal! Ahhoz, hogy tudjuk, hová tartunk, tudnunk kell azt is, honnan jöttünk.

Azok szintén kevesen vannak, akik két kezükkel alkotnak, a maguk vagy mások örömére. Horgolni, kötni vagy hímezni bárki könnyedén megtanulhat, de egy-egy szép festmény is díszítheti a falat, vagy jó ajándék lehet. A fiúknak ott a barkácsolás, másokat a sütés-főzés és takarítás kapcsol ki. Ha még több időnk van, nézzünk szét az országban. Csodálatos kulturális, és természeti értékeink vannak. Csak a kreativitásunkon, és az akaraton múlik, hogy ne legyenek unalmas napjaink, hanem szabadidőnkben kiránduljunk, sportoljunk, nézzünk szét a világban. Töltsük hasznosan a szabadidőnket! Mert mindez része a hétköznapoknak. És csak rajtunk múlik, mivel töltjük ezt az időt!

És akkor ismét tartalmas időtöltés lesz a szabadidő. Nem pedig csak üresen állunk, hogy most mit is kezdjünk magunkkal! Kapcsolódjunk ki!