Érdekes tények a fókáról

A fóka a valódi fókafélék és a fülesfóka-félék családjába tartozó tengeri ragadozó emlősállatok összefoglaló neve. A fókák legközelebbi rokonai a rozmárok.

A fókák életmódja egyaránt vízhez és szárazföldhöz kötött, de a szárazföldön esetlenül mozognak. Testük orsó alakú, áramvonalas. Mellső végtagjaik úszólábakká alakultak, a hátsók elcsökevényesedtek. Orrlyukaik teljesen elzárhatók. Halakkal, rákokkal táplálkoznak.

A fókák kültakarója más emlősökéhez hasonló felépítésű: felhámból, irhából és a bőr alatti zsírrétegből áll. Az irhában helyezkednek el a szőrtüszők, az izzadság- és a faggyúmirigyek. A fókák szőrzete hosszabb, durva fedőszőrökből, és sűrűbb, rövid, finom belső szőrzetből áll. A valódi fókák szőrzetén sok esetben jellegzetes mintázat látható. Hátuk többnyire sötétebb színű, mint a hasuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a vízben úszó állat beleolvadjon a környezetébe. A színezet függhet a nemtől, a szalagos fóka hímjének például feltűnő fekete-fehér színezete van. Ezzel szemben a nőstény színezete kevésbé feltűnő. A füles fókák egész teste azonos színű. A színezet a kortól is függ. A jégen ellő fiókák kicsinyei általában fehérek. Ez a rejtőzést is szolgálja. A szárazföldön szaporodó barátfókák és elefántfókák, valamint a füles fókák viszont fekete vagy sötétbarna prémmel születnek.

A fókák vedleni is szoktak. A hólyagos fókák és a borjúfókák első vedlésére még az anyaméhben kerül sor, más fókák néhány hetes vagy hónapos korban vedlik le születéskori szőrzetüket. A későbbiekben évente ismétlődik a vedlés. Különösen látványos ez a folyamat a barátfókáknál és az elefántfókáknál, melyek nagy cafatokban vedlik le feleslegessé vált bőrrétegüket.

6 érdekesség a fókákról

1. A cetfélék jóindulatú potyautasaival ellentétben a fókákon parazita vérszívó tetvek élnek, elsősorban a szemek, az orr és a végbélnyílás körül.
2. A bőr alatt összefüggő zsírréteg van. Ennek fő feladata az, hogy a hideg tengerben élő állatot megvédje a kihűléstől. A zsírréteg nem egyenletesen burkolja be az állat testét, legvastagabb a fóka hátán és farán, míg legvékonyabb a mellső uszonyokon. Ezért a fókák, hogy ne fázzanak, gyakran a víz fölé emelik uszonyaikat.
3. A fókák agya nem nagyobb, mint a hasonló nagyságú szárazföldi ragadozóké, viszont barázdáltabb amazokénál. Egy kúpos fóka agyát 320 g-nak mérték.
4. Az úszólábúak szeme a víz alatti látáshoz alkalmazkodott, ezért szárazon csak a közeli tárgyakat látják élesen. Víz alatt viszont élesen látnak, és kevés fényben is sok részletet képesek megkülönböztetni. Az még nem egyértelműen tisztázott, hogy a színeket képesek-e megkülönböztetni. Viszont elég jó szaglásuk van. Társas életükben nagy jelentősége van egymás megszaglálásának.
5. A fókák ízlelő-képességeit még nem tanulmányozták, mindenesetre ízlelőbimbóik vannak.
6. Az érzékszervek közé sorolható a fókák bajsza. A hosszú, merev szőrszálak nagyobb része a felső ajkon nő, de vannak bajuszszálak a szemek fölött, (ezek szemöldök gyanánt képzelhetőek el) és az orrnyílások mellett is. A bajuszszálaknak a tapintásban és a víz alatt a nyomáshullámok érzékelésében van szerepük.

A fókák szerethető állatok, nem hiába hogy bekerültek a cirkuszok világába, könnyen idomíthatóak, játékos állatok. A gyerekek például nagyon szeretik a fókákat, játszótársuknak tekintik őket.