A zsiráf nyelve 45 cm is lehet!

Napjainkban eleve egyre kevesebbet tudunk az állatokról, ez pedig különösen a gyerekekre igaz. Picit elszomorító, hogy nagyon sok gyerek, aki születik az még csirkét sem lát és már az is szenzáció neki. Mit szólna ez a gyerek egy zsiráfhoz? Nos, mindenképpen javasolt tehát ellátogatni az állatkertbe, de előtte fel lehet kelteni a gyerek figyelmét pár hasznos infóval az állatokról. Szoktunk mondani, hogy hosszú nyakú zsiráf. Igen, és még? Cikkünkből többet is megtudhatsz erről a ritka állatról.

Ilyen egy zsiráf

A zsiráf a világ legmagasabb állata, méretekben ez annyit jelent, hogy a bikák szarvainak a csúcsa akár 5,7 méterre is lehet a talajtól, a marmagasságuk pedig elérheti a 3,3 métert is. Nem baj, ha picit le vagy döbbenve, de még tudjuk fokozni. Hiába akkora magas, mégis csupán csak 7 csigolyából áll a nyaka, amely nagyjából 2,4 méteres. További különlegessége, hogy a fara feltűnően alacsonyabb a marjánál. A farka pedig 76 és 101 cm között mozog, fekete pamacsban végződik és vérszívók elleni eszközként is szolgál a számára. Szinte minden testrésze hosszú a zsiráfnak, ebbe pedig beletartozik a nyelve is, amely nagyjából 45 centire is megnőhet. Ennek segítségével tudja letépni a magasan lévő táplálékokat a fáról.

A kutatók védik a különleges állatot

Julian Fennessy lényegében az idejének nagy részét arra áldozza, hogy megmutassa a világnak mitől is ennyire különlegesek ezek a gigantikus állatok. Például létrehozott egy zsiráfvédelmi alapítványt is Namíbiában, amelynek a neve Giraffe Conservation Foundation. „– Azt például tudták, hogy a zsiráfbébik mintegy 2 méteresek, és kifejlett állapotukban 1200 kilósak, 30 cm átmérőjű patával? Mégis, méretük ellenére a hosszú nyakúakat mindenki „száz százalékig szimpatikusnak" tartja.” – állítja Fennessy.

A kutató tehát egészen elképesztő elánnal beszél ezekről az állatokról. Ugyanakkor nem csak a számára fontosak, hanem sajnos az orvvadászoknak is. Általában azért vadásszák a zsiráfot, hogy megegyék vagy eladják a húsát, nem pedig a trófeáért. Ez nyilván nem tesz jót a zsiráfpopulációnak, de a természet is súlyos károkat szenvedne, ha kipusztulnának. Erről Fennessy a Geo magazin októberi cikkében a következőt mondja: „– Tragédia lenne, még ha nem is feltétlenül ökológiai katasztrófa, ha a zsiráfok kipusztulnának. De mit is árulna el az az emberiségről, ha még a világ egyik legnagyobb szárazföldi állatát sem lenne képes megvédeni?”

Rendkívül hasznos a természetnek

Nagyon sokan nem látják azt, hogy mit is veszíthetünk, akkor, ha egy-egy állat kipusztul a bolygóról. Picit részletezzük, hogy mit is vesztenénk, akkor, ha a zsiráf nem lenne, kipusztulna. A zsiráfok a táplálkozásuk által ritkítják a lombokat, még úgy is fogalmazhatunk, hogy ők a dzsungel kertészei és folyamatosan gondozzák a növényzetet. A nyelvük által naponta nagyjából 34 kiló levelet képesek széttépni, illetve meg is enni. Az ívás viszont már nem megy ilyen könnyen a számukra. Ahhoz, hogy folyadékhoz jussanak egy hatalmas terpeszt kell véghez vigyenek, majd egy nagy lendület lefelé, aztán pedig újra az egekbe. Picit nehézkes tehát a számukra, de leleményességből is ötösre vizsgáztak. Ezt a bravúrt egyébként még a NASA is érdekesnek találta, ugyanis a szkafanderek kialakítását ez az egyedi mozdulat ihlette. Továbbá, ha a zsiráf kipusztulna, akkor minden bizonnyal még számos kisállat is vele pusztulna el, nem beszélve a rengeteg növényről a szavannában.

Forrás

blikk.hu

Képek: vadallatok.hu

index.hu