Feltámad a 12 ezer éve kihalt állat?

A barlangi oroszlán feltámasztása azért is elképesztő dolog lenne, mert úgy 12 ezer éve halt ki. Szerencsére egy évvel ezelőtt találtak két kölyök tetemet, amelyek DNS-éből talán sikerülne a bravúr.

Klónoznák

„2015-ben két barlangi oroszlánkölyök (Panthera spelaea) tetemét találták meg a szibériai Jakutföldön egy barlangban – írja a The Siberian Times. A tudósok szövetmintát vesznek a régen kihalt állatokból, ebből használható DNS-t szeretnének kinyerni, amivel újrateremthető lenne a körülbelül 12 ezer éve eltűnt faj. Az ősállat feltámasztásának ötletét a klónozással foglalkozó Woo Suk Hwang, a 2004-es hírhedt őssejtbotrány főszereplője karolta fel. A kutató 2004 májusában az első, klónozott emberi embrióból nyert őssejtvonal előállításáról közölt tanulmányt, amelyről utólag kiderült, hogy meghamisított eredményeken alapult. Hwang kegyvesztetté vált a tudományos életben, ez azonban nem szegte kedvét, a barlangi oroszlán visszahozása mellett a mamut klónozását is meg akarja valósítani.” – írja az origo

Már az elején tehát adódik bökkenő, hiszen egy olyan kutató neve áll az egész mögött, akinek a hírneve csöppet sem jelent megbízhatóságot és hitelességet. Kérdés, hogy most is csak munkához szeretne jutni vagy ténylegesen lehetne klónozni a kihalt állatot az ő közreműködésével.

Nem csak a kutató személye a buktató

„A dél-koreaiak klónozási technikája ugyanazt a metódust takarja, amely Dolly, a bárány létrehozásához vezetett még 1996-ban. Ez az úgynevezett nukleáris transzfer, vagy más néven maganyagátvitel. Első lépésben a klónozni kívánt állatból már differenciálódott testi sejtet (például bőrsejtet) nyernek ki. Ezután vesznek egy petesejtet, majd eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS-molekulákat. A testi sejt sejtmagját, vagy egy másik variáció esetében az egész testi sejtet a magjától megfosztott petesejtbe ültetik be. A két sejtet elektromos áram segítségével késztetik egyesülésre. Itt jön a trükk, ugyanis a testi sejt magjának genetikai órája "lenullázódik". Ez azt jelenti, hogy a DNS-állomány korábbi szelektív működése megszűnik, és elölről indulhat egy teljes organizmus fejlődése. A korábbi szelektív működésen azt kell érteni, hogy a DNS-állomány egykori tulajdonosa - a felhasznált testi sejt - működése során csak azokat a géneket használta, amelyek feladatának ellátásához kellettek, holott genetikai állománya az egész szervezet "tervrajzát" tartalmazta. Ez a testi sejt tehát már "szakosodott" egy adott feladatra - szakkifejezéssel egy differenciált sejtről volt szó. A petesejt sejtplazmájának környezetében azonban elveszti ezt az elkötelezettséget.

A DNS-állománnyal ilyen módon ellátott petesejtet egy nőstény állat (béranya) méhébe ültetik, amely aztán szerencsés esetben kihordja és megszüli az ebből fejlődő magzatot. Bár ezt a dél-koreai tudósok nem fejtették ki, a béranya valószínűleg egy oroszlán (Panthera leo) lenne, ami a legutóbbi DNS-vizsgálatok alapján a barlangi oroszlán ma élő legközelebbi rokona.” – olvasható az origo oldalán

Nem egy egyszerű feladat tehát, hiszen több tényezős az egyenlet. A legközelebbi rokona a barlangi oroszlánnak egyértelműen a ma élő oroszlán, de kérdés, hogy az a rokoni kapcsolat elegendő-e ahhoz, hogy sikeresen kihordhasson egy barlangi oroszlánkölyköt. Továbbá állítólag a DNS-ek nincsenek valami jó állapotban és egyelőre nem tudni, hogy ez elegendő lehetne-e a klónozásra.

Forrás: origo.hu

Képek: carnivoraforum.com, pinterest.com