Öngyilkosságra csábító dalszövegek?

A szakemberek régóta kutatják, milyen hatással vannak ránk a zeneszámok szövegei. A tudományos kutatások mellett jogi utakon is zajlik a szövegek befolyásának elemzése: a tengerentúlon több esetben fogtak perbe (főleg rock) zenekarokat azzal a váddal, hogy dalaik öngyilkosságra buzdítanak.

Az egyik legfrissebb amerikai tanulmány ezúttal kifejezetten a zeneszámok szövegeinek tizenévesekre gyakorolt hatását vizsgálta – különös tekintettel a fiatalkorúak szexuális életének vonatkozásában. A tengerentúli kutatócsoport összefüggést fedezett fel a számok szexuálisan agresszív mondanivalója és aközött, hogy a fiatalok mikor kezdenek szexuális életet élni, ugyanakkor „nem maga a szöveg az első szexuális aktus közvetlen kiváltója” – mondja Brian Primack, Pittsburghi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője, s hozzáteszi: „a szöveg sokkal inkább egy minden valószínűség szerint fontos tényező, amely nagyon nagy hatással van a későbbi szexuális viselkedésformák alakulására”.

Primack és kollégái kutatásuk során az amerikai Billboard slágerlistát az azon megtalálható számok szövegeinek szexuális agresszivitása szerint különböző kategóriákba sorolták, ezt követően összesen 711 tizenöt-tizenhat éves fiatalt kérdeztek zenei ízléséről, s szexuális szokásairól, akiknek mintegy egyharmada ekkor már túl volt élete első nemi aktusán. Ugyanakkor azok körében, akik – a kutatók szerint a nemiség alapján – ártalmatlannak minősített zenét kedveltek, csak minden ötödik fiatal élt már nemi életet. A szexet „mint puszta testi aktust” bemutató zenék hallgatók 44,6 százaléka már túl volt az első szexen.

Veszélyes viselkedésminták

„A zeneszámok sok esetben agresszív férfiakról és alárendelt helyzetű nőkről szólnak, s hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az amúgy is könnyebben befolyásolható fiatalok ezt a szexuális viszonyulást építsék be saját világképükbe” – hívja fel a figyelmet Primack.

A könnyűzene szövegeinek szigorúbb ellenőrzésének a hívei az „American Journal of Preventive Medicine” című tudományos folyóirat oldalain megjelent tanulmány eredménye alapján igazolni látják eddigi küzdelmüket, s arra szólítják fel a szülőket, hogy sokkal jobban figyeljenek oda arra, hogy gyermekük milyen számokkal bombázza hallójáratait.

Az ellenzők mellett ugyanakkor azok is szép számmal vannak, akik szerint az ellenőrzéssel csak rontanánk az eddigi helyzeten. Egyikük, a Glasgow-i Egyetemen a zenei pszichológusként tevékenykedő Raymond MacDonald inkább higgadtságra int: „ez a lázadás egy olyan formája, amely minden egyes felnövő generációban kitör. A tizenévesek útkeresésébe tényleg bele kellene szólnunk?” – vallja a szakember.

Tény ugyanakkor, hogy mára jócskán korábbra tolódtak a korhatárok, s emellett a zenei műfajok is jóval sokrétűbben lettek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. „De talán arról is érdemes lenne egy tanulmányt készítenünk, hogy a zene a nagyszülőkre is ugyanilyen rossznak ítélt hatással van-e” – tréfál MacDonald.

Olvasd el korábbi cikkünket a zenekarnevek jelentéséről is.