Ezek is okozhatnak doppingproblémákat a sportolóknál

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) állásfoglalása szerint a megfelelően összeállított étrend fedezi a sportolók szükségleteit – még az élsportolókét is –, így az étrend-kiegészítők alkalmazása csak indokolt esetben (hiányállapotok) és csak orvosi ellenőrzés mellett javasolt, rendszeresen ellenőrzött laboratóriumi értékek, valamint táplálkozási napló elemzése mellett.

Olyan termék is forgalomba kerülhet, ami úgynevezett doppinglistás összetevőt tartalmaz – függetlenül attól, hogy a címkén szerepel-e erre utaló szöveg vagy sem. Azoknak a sportolóknak, akiknek doppingteszten kell átesniük, az étrend-kiegészítők fogyasztásakor különösen óvatosnak kell lenniük, hiszen egy-egy készítmény pozitív doppingvizsgálatot is eredményezhet.

Gyakori probléma, hogy az étrend-kiegészítők olyan anyagokkal szennyezettek, amelyek miatt pozitív lehet a doppingteszt. Ezek a tiltott összetevők nincsenek feltüntetve a címkén, így a sportoló nem is tudhatja, hogy benne vannak-e a termékben. Az Országos Sportegészségügyi Intézet Doppingellenőrző Laboratóriuma 1996 óta vizsgálja be az étrend-kiegészítőket. A termékek bevizsgálása azt jelenti, hogy a bevizsgált minta garantáltan nem tartalmaz a WADA tiltólistáján szereplő hatóanyagot. Nemzetközi tanulmányok szerint minden negyedik kiegészítő eredményezhet pozitív teszteredményt. A bölcs sportolók tehát csak nagyon indokolt esetben alkalmaznak étrend-kiegészítőket, gyógyhatású készítményeket stb. – kizárólag az orvos javallatára és annak ellenőrzése mellett! A tudatlanság nem menti fel a sportolókat, az olimpikonokat a pozitív doppingteszt-eredmény alól.

Az étrend-kiegészítőknek amúgy vannak előnyei

A sportolóknak és a felkészítő teamjüknek alaposan meg kell fontolniuk az egyes kiegészítők alkalmazásának kockázatait és várható előnyeit, mielőtt alkalmazni kezdenék azokat. Abban az esetben, ha kimutatható hiány van a szervezetben egy konkrét vitaminból vagy ásványi anyagból, és az ételfogyasztást nem lehetséges tovább növelni, úgy hasznos lehet egy-egy kiegészítő. Azonban a kiegészítők használata sosem pótolja a nem megfelelő táplálkozás és étrend hatását. A sportolók tápanyagszükségletét a terhelés tartóssága és intenzitása befolyásolja, ezért más-más étrend javasolt a különböző sportágakban, illetve sportáganként a felkészülés, a verseny és a regeneráció idején. Georg Neumann véleménye szerint az edzetlen személyek számára ajánlott vitaminszükséglet többnyire nem elegendő olyan sportolók esetében, akik hetente több mint húsz órát edzenek.

A magasabb energiaforgalom és a verejtékezés útján a vitaminok nagyobb mértékű kiválasztása objektív alapját képezik a versenysportolóknál kialakult nagyobb vitaminszükségletnek. Az edzési inger által kiváltott alkalmazkodási folyamatok és a regeneráció csak optimális vitaminellátás esetén mennek zavartalanul végbe. A sportolók – sportágak szerinti – napi vitaminszükségletét mutatja az alábbi táblázat. Miközben a kiegészítő vitaminbevitel az elmúlt évek során szokásossá vált a teljesítménysportolók körében, tudnunk kell, hogy a vitaminfelvétel egyik formája sem vezet közvetlen teljesítménynövekedéshez. A sportban nem az ásványi anyagok abszolút mérlegének, hanem a terhelés időpontjában rendelkezésre álló szintnek van nagy jelentősége. A táplálék energiatartalmának emelkedése nem növeli automatikusan az ásványi anyagok mennyiségét. A mikrotápanyagok mennyiségének emelkedésével nő a táplálék minősége is. A sportolók edzetlen személyekhez képest megemelkedett ásványianyag-szükségletét mutatja a táblázat. Ásványi anyagok étrend-kiegészítő formájában történő kiegészítését egy orvos akkor javasolja, ha a rendszeres heti edzésterhelés a 15 órát is meghaladja.