Miért kellene itthon is vizsgálni a kínai vakcinát?

Amikor a vakcinákat törzskönyvezik, akkor végrehajtanak egy nagymintás kísérletet, ahol az alanyok egy véletlenszerűen kiválasztott része vakcinát kap, a többiek pedig hatóanyagot nem tartalmazó placebót. Később összehasonlítják őket, hogy hányan betegedtek meg. Ez információt ad a hatásosságról, ha pedig a mellékhatásokat hasonlítják össze, az információt ad a biztonságról.

Az, hogy véletlenszerűen dől el, hogy ki kap oltást, és ki nem, azért fontos, mert a két csoport biztosan csak az oltás tényében fog eltérni. Így tudjuk, hogy ha különbséget találunk akár a megbetegedésben, akár a mellékhatásokban, az biztosan az oltásnak tudható be, meg esetleg a véletlen ingadozásnak, de ezt tudjuk kezelni statisztikai eszközökkel. Ez a vizsgálat megtörtént, az összes Magyarországon jelenleg elérhető védőoltásnál végrehajtottak ilyet. Egy kivétellel - ez a kínai vakcina - nyilvánossá tették, tudományos publikációban közölték az eredményeket.

A következő lépés az, hogy miután törzskönyvezik a vakcinát, és elkezdik használni, valóélet-beli adatokat gyűjtünk arról, hogy hogyan hat. Ez egy kicsit bonyolultabb, de az alapgondolat ugyanaz. Ha megbetegszik valaki, akkor egy halom dolgot felírunk róla: mi a neme, az életkora, hol lakik, mik a társbetegségei, és így tovább. A húsz dolog mellé huszonegyedikként felírjuk azt is, hogy kapott-e oltást, és ha igen, milyet, és mikor. Ebből az információból meg tudjuk nézni, hogy az oltatlanok kockázata hogyan tér el az oltottak kockázatától. A való életben végzett vizsgálatok egy kicsit zűrösebbek, mert nem véletlenszerű az, hogy ki kap oltást, így ha el is tér a megbetegedők aránya, akkor az nem biztos, hogy az oltás miatt van, de ennek kezelésére vannak bevált módszerek.

Az is nagyon fontos, hogy milyen információnk van más országokból. Ha azt tapasztaljuk, hogy mondjuk az angoloknál rendben volt minden, akkor valószínűleg hatalmas különbség nálunk sem lesz. Szerintem rettenetesen fontos, hogy mérjük folyamatosan, és mindegyik vakcinánál a hatásosságot. De azért azt látni kell, hogy a Pfizernél ez nem annyira éles kérdés, a valóélet-beli hatásosságot ugyanis megmérték az izraeliek, az angolok, az amerikaiak is. Nagyjából ugyanazt találták, tehát nagy izgalmak nem várhatók.

A másik véglet a kínai vakcina. Nemcsak arról van szó, hogy nincsenek nyilvánosan publikálva a klinikai kísérleti eredmények, de arra sem nagyon számíthatunk, hogy más országokból legyen valóélet-beli adat. Harmincvalahány országban használják a kínai oltóanyagot, végignéztem őket, de teljesen esélytelen, hogy mondjuk Egyenlítői-Guineából vagy Kirgizisztánból származó tudományos publikációkat olvashassunk oltáshatásosságról. Úgyhogy azt gondolom, hogy a Sinopharm esetében kimondottan égető kérdés, hogy lemérjük Magyarországon, a hazai adatokkal a hatásosságot, mert amíg ezt nem tesszük meg, teljes homályban vagyunk vele kapcsolatban. Ez nem azt jelenti, hogy nem működik - lehet, hogy fantasztikusan működik, de azt sem tudhatjuk, mert nincs erre vonatkozó adat.

Forrás: Euronews