Nem a csodaszerek, a jó rutin segíthet az immunrendszernek

Közel két éve élünk együtt a koronavírussal, és a negyedik hullám idejére már sokan felismerték, hogy az immunrendszer optimális működése érdekében mindennap érdemes tenni. Lehetséges, hogy a járvány ily módon segíti majd az egészségesebb életmód elterjedését?

Sokkal többet foglalkoznak a magyarok az immunrendszerükkel a koronavírus-járvány kitörése óta – legalábbis ezt mutatják egy hazai kutatás eredményei. A NÉBIH, a Debreceni Egyetem és a TÉT Platform idén megismételte azt a vizsgálatot, amely kifejezetten a pandémia életmódunkra gyakorolt hatására volt kíváncsi. Ebből kiderült, hogy élelmiszerválasztásunknál – az íz és a minőség után – a harmadik legfontosabb szempont az lett, hogy egészséges étrendbe illeszthető élelmiszert tegyünk a kosarunkba. Emellett több zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk, és egyötödünk a fizikai aktivitását is növelte, főleg közepes vagy nagy intenzitású mozgással. A szakértők szerint az elmúlt hónapokban fontos változások indultak el, de ahhoz, hogy társadalmi szinten is láthatók legyenek az eredmények, a megváltozott szokásokat rutinná kell tennünk, és továbbra is nagy szükség van a hiteles, könnyen használható információkra is – foglalták össze egy október közepén tartott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

Prof dr. Falus András immunológus, az MTA rendes tagja arra hívja fel a figyelmet, hogy az immunrendszerünk formálódása már magzati életünkben elkezdődik, később pedig az örökölt adottságok és az epigenetikai tényezők, például a táplálkozás és a fizikai aktivitás együttesen határozzák meg a működését. Az immunrendszer folyamatai annyira összetettek, hogy arra életmódunk bármely eleme hatással lehet, akár a lelkiállapotunk vagy éppen szabadidős tevékenységünk is. A professzor azt is elmondta, hogy ne az immunerősítőnek gondolt szerekben bízzunk, hanem inkább életmódunkat alakítsuk megfelelően.

A pandémia alatt pedig nőtt azok tábora is, akik az étrend-kiegészítőkben bíznak, minden negyedik megkérdezett több ilyen készítményt szed, mint korábban. Dr. habil Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem docense szerint bár sokan használnak ilyen célra gyógynövényeket, a választás sokszor mégsem a bizonyított hatás – amivel számos növényi kivonat rendelkezik – hanem a médiában, az internetes felületeken terjedő hírek hatására történik. A szakgyógyszerész szerint ezért tapasztalható az a jelenség, hogy időről-időre felkapottá válik valamelyik közülük, amelyet szó szerint tonnaszámra vásárolnak. Példaként a fekete bodzát említette: ennek termésében olyan bioaktív anyagok találhatók, amely az influenza és a nátha esetén gyorsítják a gyógyulást. Ám a hatás messze nem olyan erős, mint azt gondolják, ennek ellenére a bodzát tartalmazó étrend-kiegészítők forgalma dinamikusan növekszik.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint az életmódunk meghatározó fontosságú az egészségesen működő immunrendszer szempontjából, már az étrendünk apróbb változtatásával is sokat tehetünk a rutinszerű támogatásért: „Rossz szokásainkat jóra cserélni csupán elhatározás kérdése, és néhány hét alatt látványos eredménnyel járhat. A reggeli zabkásánkat, gabonapelyhünket egészítsük ki élőflórás, savanyított tejtermékekkel, például joghurttal vagy probiotikus itallal. Fogyasszunk naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt, figyeljünk arra, hogy igyunk nagyjából nyolc pohárnyi folyadékot és persze a mozgásról se feledkezzünk meg.” A dietetikus szerint a még mindig velünk lévő járvány nem korlátoz, hanem éppen esélyt ad arra, hogy az egészségesebb életmód felé vegyük az irányt.

Forrás: TÉT Platform

Fotó: iStockPhoto