Mágia és amulettek Egyiptomban
hirdetés
Az egyiptomi varázslás legtöbb formájának a védelem és a gyógyítás volt a célja. Az egyiptomi amuletteket, amelyek az egész ókori világban nagy népszerűségnek örvendtek, sokfelé árulták és másolták.
A gyakran ékszerként is viselt amulettek egyik legkedveltebb típusa az úgynevezett udzsat-szem, azaz „Hórusz ép szeme" volt. Az egyiptomi mítoszok szerint Hórusz szeme abban a harcban sérült meg, amelyet az isten gonosz nagybátyja, Széth ellen vívott. Miután Thot isten meggyógyította Hórusz beteg szemét, ez vált a teljesség és az egészség jelképévé. Az amulettek később is igen fontos szerepet játszottak Egyiptomban — ettől tanúskodik a Michigani Egyetem Kelsey Múzeumában őrzött leletek egyike, amely érdekes történetet tár elénk az i. sz. III. század derekáról. Egy Heléna nevű egyiptomi asszony papiruszt helyezett egy apró fém csövecskébe, amelyet valószínűleg zsinegen hordott a nyakában. A papirusz megmaradt töredékén a következő varázsigét olvashatjuk: ,.Mentsd meg Helénát minden betegségtől és minden reszketéstől és minden [láztól], legyen az akár múló rosszullét, akár mindennapos vagy harmad- és negyednapos váltóláz."' Ugyanebben a gyűjteményben Őriznek egy másik, az előzőnél talán kissé későbbre datálható amulettet, amely vereses kőből készült is tulajdonosnője azért viselte, hogy isteni segítséget nyerjen gyermeke fogan látásához és világrahozatalához. Az amuletten látható istenség kulcsot tart a kezében annak jelképeként, hogy a hatalmában áll biztonságosan „felnyitni" és „bezárni" az asszony méhet.
hirdetés
Az i. sz. II. századtól az egyiptomi és közel-keleti amulettek sokaságán jelent meg a kakasfejű és kígyólábú istenség, a perzsa eredetű Abraxasz képmása. Ezek a gemmák (vésett kövek) gyakran kulturális és nyelvi hatások egész sorát tükrözik: nem ritka például az olyan ábrázolás, amely római tunikában jeleníti meg Abraxaszt, mellette azonban az újjászületés es örökké v Jósig egyiptomi szimbóluma, a saját farkába harapó uroborosz kígyó látható. A gemmákra gyakran görög betűket, illetve az arkangyalok - Mikiinél, Raphaél, Gábriel és Ariéi — nevét véslek. Abraxasz (némely írásmódban Abraszax) isten azért is volt az amulettek kedvelt témája, mert a nevében szereplő betűk számértékének összege az év napjainak számát, azaz a 365-öt adta ki, ami garantálta, hogy varázslata kiállja az idők próbáját, Valószínű, hogy az ő nevét megidéző varázs igékből származik a későbbi varázsszó, az „abrakadabra".
Az amulettekre vésett, „hatalommal bíró szavak" természetesen a korábbi időkben is jelentősen befolyásolták a varázslat hatékonyságát. A fáraókori Egyiptom halotti irodalmában a hekau kifejezés a „varázsló" és a „varázserő" mellett a „varázsigék" megjelölésére is szolgált. A Hatottak könyve thébai recenziója, a Kapuk könyve és az Amduat könyve, az alvilág azon vidékeit mutatja be, amelyeken a halál után Re napisten kíséretében a léleknek is át kell vágnia. A napisten varázs tudománya, a hekau pedig garantálja, hogy a fényesség mindig győzedelmeskedjék a gonoszság és a sötétség erői fölött. Mindezek tudatában nem meglepő, hogy e könyvek varázsigéi később a védelmező amuletteken is helyet kaptak, a nyugati mágikus szertan ásókban pedig ma is fontos szerepet játszanak.
Képek: lelekpillanatok.hu és noiportal.hu