Ismered A változások Könyvét? (2. rész)
hirdetés
A változások könyvét a kínaiak nagy becsben tartják, persze nem hiába hiszen az egyik legősibb könyv az ő kultúrájukban. Miért is érdekes ez számunkra? Nos, azért mert rengeteg bölcsességet tartalmaz, valamint nagy mértékben megalapozta azt a jóslásformát, amelyet napjainkban is gyakorolnak.
A cikksorozatunk első részében már írtunk általánosan A változások Könyvéről, valamint a 64 jelről is. A második részben rátérünk a 3 alapgondolatra.
hirdetés
Az első alapgondolat
A Ji King alapgondolata a változás eszméje. A bölcsek azt tartották, hogy aki felismeri a változást, az többé már nem a múlandó, átmeneti dolgokra figyel, hanem a megváltoztathatatlan örök törvényre, amely minden változásban megnyilvánul. Ezt a törvényt fogalmazta meg Lao-ce Tao-ja. A kínai filozófusok a világ őskezdetét egy körrel jelölték, amelyet a két alaperő szerint felosztottak egy világos és egy sötét, vagyis egy jang és egy jin térfélre. Ez a szimbólum később Indiában és Európában is szerephez jutott. Az eredeti, kínai szimbólum jelentése: a világban kettősség uralkodik.” – írja Szabó Judit
A világunk folyamatosan változik, illetve akár azt is mondhatnánk, hogy az élőlények is folyamatosan befolyásolják. Érdemes a fontos dolgokra koncentrálni és nem túl nagy jelentőséget adni annak, amely csak átmeneti és múlandó. Helyén kell kezelni tehát a dolgokat, a kevésbé fontos dolgoknak kevésbé fontos jelentőséget tulajdonítsunk, az örök érvényű vagy másképpen fontos dolgokhoz pedig mi is viszonyuljunk ekképpen.
A második alapgondolat
„A Változások Könyvének másik alapgondolata a benne rejlő idea-tan. A nyolc alapjel nem annyira dolgok, mint inkább átalakulási állapotok képeit fejezi ki. Ez ahhoz a Lao-ce és Konfuciusz tanításában megtalálható felfogáshoz kapcsolódik, amely szerint mindaz, ami a látható világban történik, egy láthatatlan ideának a kifejeződése. Ennyiben minden földi történés egyúttal egy érzékfölötti eseménynek is a leképeződése, s mint ilyen, később történik meg, mint maga az érzékfölötti esemény. Ezek az ideák a szent emberek és a bölcsek számára intuíció révén hozzáférhetőek. Amennyiben az ember a Ji King segítségével felismeri az események csíráit, képessé válhat a jövő meglátására éppúgy, mint a múlt megértésére. A jelek tehát arra valók, hogy mintát adjanak az időszerű viselkedésre az általuk jelzett helyzetekben.” – olvasható Szabó Judit könyvében
A második alapgondolat megértése, illetve átélése csak nagyon keveseknek adatik meg a világon. Fontos még megjegyeznünk ezzel kapcsolatban, hogy a jövőt lehet tisztábban érzékelni, hanem a jelent is.
A harmadik alapgondolat
„A Ji King harmadik fő alkotóelemét az ítéletek alkotják. A jelek által jelzett képek mintegy ezeken keresztül nyernek szóbeli megfogalmazást. Az ítélet arra vonatkozik, hogy vajon egy magatartás szerencsés-e vagy sem az adott helyzetben. Ezáltal az ember szabadon dönthet, hogy hogyan viselkedik egy változás hatására.” – írja Szabó Judit
Meg kell értenünk azt, hogy mit miért teszünk mi magunk, illetve mások. Ha például egy koldus egy gazdag ember fájáról elcsen két gyümölcsöt, akkor a legtöbben tolvajnak titulálják, a gazdag embert pedig áldozatnak. Vizsgáljuk csak meg egy kicsit jobban. Az éhező ember máshogyan nem juthat ételhez, létszükséglet számára az a két alma, amely a gazdag embernek nagy hiányt nem okozna és mégsem ajánlja fel az éhező embernek. Melyik magatartás a rossz? A koldusé, aki a létszükséglet miatt tette vagy a gazdagé, aki inkább hagyta volna, hogy meghalljon a koldus, mintsem, hogy két gyümölcsöt adjon. Fontos tehát megértenünk, hogy mit miért teszünk, illetve, hogy mások mit miért tehetnek. Az élet folyamatosan változik, de attól az minősít minket, ahogyan reagálunk ezekre a változásokra!
Forrás: Szabó Judit – Az ezotéria kézikönyve