A jóga mestersége

A hinduizmus rövid megismertetése mellet lehetetlen elmennünk a jóga mellett, mint az egyik legősibb megváltási technika mellett. Érdeke, hogy most az aktualitását pont az adja, hogy a mai ezoterikus tanok nagyon sokat merítenek a joga tanításaiból. Azonban sajnos sokszor anélkül teszik ezt, hogy ezt tudnánk, így bizonyos fogalmak és technikák eredeti jelentése és célja sokak számára nem tisztázott.

Indiában mindig is kutatták, hogy hol is rejtezik az ember feltételektől függőségének határa és esetleg van-e valami ezen a határon túl is. Megállapítást nyert az, hogy a fiziológiai, társadalmi és vallási feltételek viszonylag könnyen felszámolhatók, és a szemlélődő életmód legnagyobb akadálya a tudattalan működésben van. Ezért kezdeték a bölcsek kutatni még jóval az európai mélylélektan megjelenése előtt a tudattalan rétegeit.  A kutatások folyamán nem elégedtek meg ennek megismerésével, uralni is akarták azt, azon dolgoztak, hogy felszámolják, vagy egyesítsék a tudatos a tudattalannal. Az indiai filozófia végső célja a teljes szabadsás, megszabadítás, amely hitük szerint a jóga valamely ágazata biztosít legjobban. A megszabadulás az jelenti, hogy a jógi átlép egy olyan létsíkba, amely már meghaladja az emberit, és amely már nem függ feltételektől.

A jóga szó a yuj szótőből eredeztethető, ennek jelentése összeilleszt, összeszorít, befog, igába hajt. Pontosan ezért ezen kifejezések célja a szellem egyesítése, a profán tudatra jellemző szétszórtság és automatizmusok megszüntetésére. A végső célunk eléréséhez a jóga számos eljárást alkalmaz, amelyek a klasszikus jóga rendszere foglal össze, ezeket  a rendszereket nevezhetjük állomásoknak is a jóga tudományában.

Mik ezek az állomások? A jóga nyolc ilyen rendszert határoz meg: 1 a megzabolázás, 2 a regulák, 3 a testtartások és a helyzetek, 4 a légzésszabályozás, 5 az érzéki tevékenységek felszabadítása a külső tárgyak hatalma alól, 6 az összpontosítás, 7 a jóga gondolkodás, és végül, de nem utolsó sorban a szamádhi.

Nem kell tévedésben esnünk, hiszen a jógában az „uralás” szó nem azt jelenti, amit mi uralásnak nevezünk. Nem beszélhetünk elfojtásról, vagy kontrolról, aza nem az ego akarja irányítani a folyamatot. Ez inkább arra utal, hogy a tanítvány elmélyült megismerése révén tudatossá teszi annak ösztönös cselekedeteit, reakciói valódi indítékait, vagyis tulajdonképpen tudatosítja tudattalanja tartalmait, így egyre kevésbé lesz kiszolgáltatva saját tudattalanja erőinek. A jógában ezt a megszabott sorrendet nem lehet megbontani, így a jógi egyik állomását sem ugorhatjuk át. Az első két osztály csupán csak alapfeltételeket ír elő, is semmi olyat nem tartalmaz, ami csak a jógára lenne jellemző. A második osztály ettől már szigorúbb, hiszen a testi- lelki tisztaság elérését célozza meg, ami lehet tisztaság, derű, aszkézis, a jóga metafizika tanulmányozása, és az igyekezet, hogy minden cselekedetünk indítékává Istent tegyük. A harmadik osztály, a testtartások egyi fő célja, hogy szilárdságot adjanak a testnek, ugyanakkor a lehető legkissebre csökkentsék a testi erőfeszítést. A légzésszabályozás célja a légzés leállítása, ami elsőre meghökkentő, azonban ennek megértéséhez tudni kell, hogy a légzés és a tudatállapotok között kölcsönös megfelelés van. A külvilág ingereitől való függetlenség megteremtése teszi lehetővé, hogy a jógi áttérhessen az utolsó három állomásra.

Végül elmondhatjuk azt, hogy a jóga bár jellegzetesen ind hagyomány, mégsem csak a keleti ember útja, hanem a szellemi felemelkedés egy olyan archetipikus mintája, amelyet minden ember követhet!

Képek: goldcenter.hu, atmacenter.hu