Miből tudhatod, hogy nem ez az első életed? (2. rész)

Mint ahogy azt már az olvasók tudhatják, akinek nem ez az első élete, az már legbelül kell, hogy érezze, de ha bizonytalan, akkor egy jó hipnoterapeuta segíthet. Sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban, de tudnivaló hogy mindennek vagy egy alapja.

Ha most éled a második életed, akkor nagyon hamar kiismered az embereket, tudod, kiben bízhatsz és kiben nem. Ezenkívül szeretet a magányt. Számodra a társasági élet nem jelent annyit, mint sok más embernek, mivel te már megszoktad, hogy emberek vesznek körül. Te akkor érzed a legjobban magad, ha a nap végén béke honol a lelkedben. Körülbelül ennyi volt az előző részben, és ezekhez vezetnek a további jelekhez.

Jelentős mértékben különbözöl az emberektől. Legyen szó a suliról vagy a munkahelyről, gondolkodások egészen más, mint a többieknek. Van, hogy egyszerűen nem tudod felfogni, hogy miért nem úgy csinálják, ahogy te mondod, és miért rosszul. Pedig általában neked van igazad, hisz a te hátad mögött akár több évszázados tapasztalat is állhat. A különböző hülyeségek miatt, amiket néha kitalálnak az emberek, és nem tudod megérteni, sohasem tudod megszokni őket, ezért inkább csak eltűröd a körülötted lévőket. Ezért van az, hogy bármennyire is toleráns vagy, egyszerűen nem tudsz fenntartani egy értelmetlen beszélgetést. Hiába pletykálnak neked a szomszédról, ha az egyszerűen érdektelen számodra. A többszörös lélekvándorlás miatt te már egy magasabb szinten állsz, és nemcsak lelki síkon, hanem érettség szempontjából is. Mikor mindenki a zenéről és a divatról beszél, te vagy az, aki elkezd az életet is befolyásoló tényezőkről beszélgetni. Kevésbé érdekel téged az, hogy xy éppen milyen új albumot adott ki, jobb szeretnél az álmokról és a tervekről illetve akár különböző eszmékről és gondolatokról beszélgetni. De nem vagy önző: a témát nemcsak azért hozod fel, hogy magadról beszélj, hanem mert komolyan kíváncsi vagy a másik emberre. És nehezen tudod elfogadni, mikor két mondatban lezavarnak egy olyan nagy kaliberű dolgot, mint az álmok megvalósítása, és elkezdenek inkább a sportról beszélgetni. Mivel ebből kifolyólag egyáltalán, vagy csak nehezen tudod megtalálni a beszélgető partnered, gyakran előfordulhat veled, hogy csak úgy magadban leülsz és gondolkozol – akár nyilvánosan is. Ezért a társadalom furcsának tekinthet, de semmiképp sem rekesztenek ki.

Akik egy kicsit is ismernek téged, egyszerűen tudják, hogy nálad a „furcsa” nem rosszat jelent. Te nem veszed olyan komolyan az életet, így például nem veszed annyira komolyan az anyagiakat és nem törekszel arra, hogy minél több pénzed legyen. Természetesen neked is fontos, hogy előrejuss és szeretnél te is minél jobban élni, de ezt nem úgy akarod elérni, hogy átgázolsz másokon, mert ezt igazságtalannak és becstelennek tartod. Ezt pedig tisztelik benned a körülötted levők. Nem taposol el másokat, sőt ellenkezőleg – többet segítesz, mint az átlag, mind lelkiekben, mind pedig anyagiakban. Ezért van az, hogy akár évtizedekkel idősebbek is meghallgatnak és adnak a véleményedre. A tény, hogy kiegyensúlyozott életet élsz bizalmat generál a társadalom felé. Ez legfőképp a fejlett lelkednek köszönhető.

Az, hogy neked nem ez az első életed, számos jótékony hatást hoz maga után. Nem hiába mondják, hogy „gyakorlat teszi a mester”. Az is lehet, hogy több évszázadot leéltél már, és már reflexszerűen tudod, hogy mit hogy kell. Ahogy fentebb leírtuk, kiismered az emberek, szeretsz magadon gondolkozni, szeretsz ugyanakkor álmokról és eszmékről elmélkedni illetve segítesz másoknak. Ez mind jó neked. Ha úgy haladsz előre, hogy nem gázolsz el senkit, akkor nem szerzel ellenségeket, de ha még e közben segítesz is, akkor barátaid viszont lesznek. Neked nem biztos, hogy az a célod, hogy milliomos légy: te boldog akarsz lenni és békésen álomba merülne este, kevés ellenséggel és sok baráttal.

Ilyen ember nemcsak akkor lehetsz ha ez az első életed, hanem már a lélekvándorlásod legelején is elkezdhetsz megfelelően élni, tanulva a már tapasztaltaktól.