Miért fontos a rossz tapasztalatok megértése?
hirdetés
Az emberek életében általában mindig is voltak, illetve lesznek is nehéz idők. Ilyenkor pedig az ember gyakran nem tud mit kezdeni magával, össze van zavarodva, lényegében nem is önmaga. Jobb esetben ez inkább előbb, mint hamarabb elmúlik is visszaáll minden a régi kerékvágásba vagy mondhatni, minden jóra fordul.
Igen ám, de vannak olyan emberek, akiknek ez nem megy túlságosan könnyen, sőt hosszú ideig nem tudnak mit kezdeni az adott helyzettel, vagy, ami még rosszabb, hogy soha nem tudják feldolgozni. Fontos azonban, hogy tudjuk kezelni az életünkben az úgymond rossz tapasztalatokat, hiszen gyakorlatilag az életünk egy körforgás és biztosan lesznek kellemetlen időszakok az életünkben, ez elkerülhetetlen. Ebben a cikkben pedig ezzel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot bővebben kifejteni.
hirdetés
Először is nagyon sokat számít a gondolkodásmódunk, filozófiánk. Rendkívül sok ember ugyanis, amikor valami rossz történik vele, akkor rögtön az első gondolata az, hogy miért épp velem? Mivel tudtam én ezt kiérdemelni? Rászolgáltam volna erre? Ezeket a kérdéseket átgondolva, kérdem én, hogy lényeges ez egyáltalán? Nos, igen is meg nem is! Kiérdemeltem, nem érdemeltem, miért velem, miért most- ezekre a kérdésekre, ha választ kapunk, ha nem, az esetek többségében nem fog tőle megoldódni a problémánk. Nekünk pedig az volna a célunk ugyebár. Ugyanakkor, ha elkezdünk válaszokat kapni ezekre a kérdésekre, viszont a válaszokból igyekszünk tanulni, illetve változtatni, akkor nagyon is lényegesek tudnak lenni ezek a kérdése. Lényegében tehát közvetett módon jó, ha feltesszük magunknak ezeket a kérdéseket, de nem szabad leragadni a kérdéseknél. A gondolkodásunknak, filozófiánknak pedig egy következő szintje lehet, hogy ha tudunk tanulni a rossz tapasztalatokból és igyekszünk ezeken változtatni. Fontos, tehát, hogy felismerjük azt, hogy az adott kellemetlen tapasztalat mi célt szolgált a számunkra, mit tudunk ez által tanulni, milyen élettapasztalattal gazdagított.
Többnyire szokott sikerülni az embereknek a felismerés, hogy miért is történt meg velük az adott élmény, viszont a gond ott van, hogy ez sok esetben elég későn szokott bekövetkezni. Az emberi természet ugyanis, amikor történik vele valamilyen kellemetlenség, rossz tapasztalat, akkor meglehetősen összezavarodik, és csak miután kicsit kitisztulnak a dolgok, az érzelmek picit leülepednek, utána kerül sor a felismerésre. Ennek a folyamatnak pedig a legutolsó szakasza a tanítói jelleg kell, hogy legyen. Tanulnunk kell az adott szituációból, tudnunk kell, hogy melyek azok a cselekedeteink, amik közrejátszottak. Ha sikerült tanulnunk és a jövőben változtatni tudunk ezen, akkor valószínűleg még egyszer ugyanaz a rossz tapasztalat nem fog érni bennünket.
A probléma ugyanakkor általában az embereknél ott szokott adódni, hogy valahol elakadnak. Sokszor nem is gondolkodnak el a cikk elején említett kérdéseken, ha pedig igen, akkor leragadnak ott. Egy másik tipikus hozzáállás, hogy rájönnek arra, mi vezetett egészen addig, viszont elzárkóznak a változtatástól különböző okok miatt. Ugyanakkor a probléma elnyomása sem ritka, ebben az esetben úgy tekintünk rá, mint egy ádáz ellenségre. Ez azonban az egyik legrosszabb, amit tehetünk. Inkább el kell fogadni és miután sikerült lerendeznünk dolgainkat a düh-vel, fájdalommal, szomorúsággal és még lehetne sorolni, akkor el kell kezdeni megoldást találni, értékelni, tanulni belőle, tovább menni. A világ megy tovább, az élet folytatódik, lényegében bármi is történjen.
A legjobb, ha úgy fogjuk fel az egészet, hogy a rossz dolgok is a mi fejlődésünket, mi célunkat szolgálják és első pillanattól kezdve megpróbálunk ezekből tanulni valamit. Így egészen biztosan a rossz tapasztalatok is a mi javunkat fogják szolgálni.