Mit üzennek az álmok?
hirdetés
Napjainkban az alvásnak „világnapjai”, egyik alváskonferencia a másikat követi, az orvosok pedig nem győzik figyelmünket felhívni az alváshiány súlyos testi-lelki következményeire. Álmaink szubjektív világa ugyanakkor lelki életünk egyik legtitokzatosabb, objektív-tudományos érdeklődésünk számára rendkívül nehezen megközelíthető területe.
A történetem során a különböző kultúrák számtalan különféle módon gondolkodtak az álmokról. Legtöbbjük nem tartotta Őket egyértelmű és könnyen megfejthető jelenségeknek, de az egyikben sem fordult elő, hogy ne vegyek őket komolyan. Már az Ó-, majd az Újszövetségben is az álmokat Jahve küldi, az álmokban maga az Isten szók üzen, ad tanácsot és utasítási, tárja fel a jövőt, nyilatkoztat ki ember által nem tudható dolgokat.
hirdetés
Az álomfejtés titka
A zsidó-keresztény hagyományban az álmokat meg kellett fejteni, és akinek álomértelmezései igaznak bizonyultak, az ugyancsak Isten emberének számítolt. A korai görögök álmai egyértelműbbnek tűntek, kevésbé szorullak megfejtésre, de isteni, transzcendens eredetüket senki nem vonta kétségbe. Későbbi görög gondolkodóknál már találunk némi kételyt a tekintetben, hogyan is kell pontosan értelmezni egy adott álmot. Arisztotelész pedig arra hivatkozva vonja kétségbe az álmuk isteni eredetét, hogy az állatok is álmodnak Függetlenít] azonban attól hogy egy álom pontosan honnan, illetve kitol ered, üzenetének helyes megfejtése rendkívül fontosnak minősült, hiszen ezzel saját sorsába és jövőjébe nyerhetett betekintést és útmutatást a halandó ember. A samanisztikus világképű kultúrákban úgy képzelték, hogy alvás közben a lélek a szó valós értelmében is elhagyja a testet, a szellem világba látogat, és az ott élő szellemi lényekkel kommunikál Ebben az elképzelésrendszerben az álmodó maga is aktív résztvevője, sőt aktív „beszerzője" is álmainak.
Alvás közben gyakran belépünk az álmok titokzatos képzelet világába. A legtöbben éjjelente egy-két órán keresztül álmodunk, de mire fölébredünk, álmaink többségét elfelejtjük. Ha mégsem, és részleteikben vagy egészében visszaemlékszünk rájuk, akkor kiderül, hogy egyszer riasztóak, máskor megnyugtatóak, de mindenképpen fantasztikusak, mert megtörténhet bennük bármi, ami a való világban elképzelhetetlen. Fontos tulajdonságuk, hogy őszinték, hiszen amíg ébren vagyunk, megjátszhatjuk magunkat, alvás közben azonban elképzelhetetlen a csalás. Belső életünknek ugyanolyan szerves részei, mint a megérzések, a képzelőerő, a fantázia és mindazon belső késztetések és vágyak, amelyeknek alig vagyunk tudatában. Egyes álombeli történések azonban függetlenek kortői és kultúrától: ősidők óta sok ember álmodja azt, hogy repül, mint a madár, vagy lezuhan a mélybe, esetleg újra és újra elesik, ő üldöz valakit, vagy őt üldözik, és még hosszan folytathatnánk a sort. A szakemberek többféle megközelítésből is megpróbálták rendszerezni és értelmezni az álmokat. Sigmund Freud szerint minden álom - a tudat alatti vágyaink és a társadalmi együttélés során megtanult szabályok közötti belső konfliktusok eredményeként - beteljesületlen vágyakat jelenít meg. C. G. Jung azt állítja, hogy a legtöbb álomkép a mindenkiben jelen lévő kollektív tudattalannak a része, és néhányuk archetipikus, vagyis világszerte előforduló, ősi szimbólum. Mára az álomkutatás laboratóriumi körülmények között, korszerű műszerekkel folytatott vizsgálatokra épülő tudományterület lett, ezért napról napra gazdagodhat az álomról való tudásunk. Ennek ellenére azonban - mint azt összeállításunk szerzői is vallják - az emberi tudat szubjektív élményeit is megjelenítő álmok titkait sohasem lehet megfejteni csupán racionális és tudományos alapon...
Forrás: lelkititkaink.hu
Képek: angyalforras.hu és szeretlekmagyarorszag.hu