Miért eszünk tortát a születésnapokon?

Otthon sütjük vagy rendeljük – a torta manapság már elengedhetetlen kelléke a születésnapi ünneplésnek. Énekelünk és gyertyát gyújtunk, de honnan erednek ezek a szokások? Egyáltalán miért kötődik a torta a születésnapokhoz?

A születésnapi torta eredetéről több elmélet is létezik: az egyesek szerint ez is a görögöktől származik, akik kerek vagy félhold alakú mézes süteményeket vagy kenyeret készítettek Artemisznek, a Hold istennőjének. Mások szerint ez a hagyomány a középkori Németországból ered, ahol kisgyermekek születésnapját ünnepelték – ez volt a Kinderfest. Szintén innen ered az, hogy a torta édesebb és érdekesebb legyen, ne pedig durva és kenyérszerű. Ezért rétegessé tették és az alapanyagokat variálták – ez volt a Geburtstagorten.

A 17. századra egyre fontosabbá vált a külcsín, s ez a születésnapi tortákra is kihatott: bevonatok és dekorációk kerültek rá. Ezek voltak a mai torták elődjei, de a ma is megszokott forma a 19. század közepére alakult ki, amely ízében és megjelenésében a finomított fehér liszt (élesztő helyett) és a sütőpor elterjedése befolyásolt.

A gyertyagyújtás a tortán is a görögökhöz nyúlik vissza, akik az Artemisznek ajánlott tortára tettek gyertyát, hogy az úgy ragyogjon, mint a Hold. Úgy tartották, a gyertya füstje elviszi imájukat az istennőhöz. Más elképzelés szerint a gyertya az élet lángját szimbolizálja.

Állítólag fontos az is, hogy a tortából az első szeletet az ünnepelt vágja, különben nem lesz szerencséje. Ha pedig a neve is szerepel a tortán, azt szeletelés előtt le kell törölni, mivel rossz ómen, ha a saját nevünket is felvágjuk.