Szegfűszeg a levesbe!
hirdetés
Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik. Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják.
A szegfűszeg (Syzygium aromaticum, régi nevén: Caryophyllus aromaticus) a 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni.
hirdetés
A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba is tehető, finom, különleges íz árnyalatot ad a savanyúságnak. Fahéjjal kombinálva többféle, főleg gyümölcsös, illetve alkoholos italt ízesítenek vele.
Nemcsak a szárított bimbót használják, de a virágot is – Indonéziában például cigaretta illatosítására is. A bimbójából, szárából, leveléből és magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák. A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli floris aetheroleum néven hivatalos drog. Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9–12 éves korukban kezdenek virágozni.
Miután szót ejtettünk a szegfűszegről, lássunk egy klasszikus receptet, amit szuperül feldob egy kis szegfűszeg:
Fűszeres tyúkhúsleves
Vasárnap és ünnepnapokon nálunk nem maradhat el a leves. Ez a leves nem lehet más, mint a húsleves. Hozzá természetesen a házi cérnametélt, és a jó sok főtt hús. Igazi húslevest csak több féle húsból és csontból lehet készíteni. Minél idősebb a tyúk, annál finomabb a leve. Mátyás királynak a szegény asszony sovány tyúkjából főzött aranykarikás levest. Mikor gyerekek voltunk nagymamám mindig bíztatott bennünket, számoljuk meg hány aranyat ér a tányérunkban aranyló ünnepi leves. Soha nem értünk rá megszámolni, mert olyan finom volt, hogy inkább gyorsan megettük.
Hozzávalók 4 főre: 60 dkg tyúk, 1 kg karajcsont, 3 nagy db sárgarépa, 3 db fehérrépa, 1 kis db zeller, 1 kis db karalábé, 1 db vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyem, 5 db zellerlevél, 2 db káposztalevél, 1 közepes db zöldpaprika, 1 db paradicsom, 3 dkg fekete bors (egész), 3 db szegfűszeg, 1 késhegynyi szegfűbors, 1 késhegynyi köménymag.
Elkészítés: A tyúkot és a csontot hideg vízben áztatjuk, jól kimossuk, és hideg vízben feltesszük főzni. Ha felforr, megsózzuk, utána leszedjük a habját. Beletesszük a megtisztított zöldségeket és fűszereket. Lassú tűzön főzzük 2 óra hosszat. Megkóstoljuk, ha szükséges utána ízesítjük. Leszűrjük és cérnametélttel tálaljuk. A megfőtt tyúkot és a húsos csontot mellé kínáljuk.
Korábban írtunk a pacallevesről és egyéb pacal ételekről, ezeket a recepteket is érdemes elolvasni és kipróbálni.