Készítsünk koktélokat!
hirdetés
Egy koktél adagonként legfeljebb 6 cl alkoholt tartalmaz. Amikor a receptek felöntésről beszélnek, ott ízlés dolga, ki mennyi hígítót használ (például gyömbért vagy szódát), de nem szokás 20-25 cl-nél hosszabb adagokat keverni. Van olyan irányzat, mely szerint az összetevők számát is illik korlátozni, s eszerint ötnél több összetevő használata már túlzásnak számít.
Az összerázás, keverés idejét úgy kell megválasztani, hogy a vegyülés elérje a teljes telítettséget, az ital jól lehűljön, de mégse hígítsa fel az olvadó jég. A szakmai útmutató szerint, ha egyszerre egy koktélt készítünk, akkor 8, ha kettőt, akkor 10, ha hatot, akkor 12 másodpercig tart a rázás folyamata. A tojással készülő italoknál ez a művelet 16-18 másodpercig is tarthat. A könnyen elkeverhető italoknál, az italokat legtöbbször abban a pohárban keverjük, amelyben majd kínáljuk. Ha erős hűtés, illetve sok jég kell az italok elkészítéséhez, rendszerint ekkor van szükség keverőpohárra. Azok az alkatrészek, amelyek nehezebben keverednek (például tojás, tej, szirupok, tejszín), ezek elegyítése már inkább a shaker használatát indokolja. Ha a receptben aprítandó gyümölcs is szerepel, akkor be kell vetni a turmixgépet. A tejszínes, tojásos, fagylaltos italok elkészítéséhez is ezt ajánljuk.
hirdetés
Elsőnek mindig a jeget tesszük a pohárba (shakerbe), és csak ezután adjuk hozzá a különböző összetevőket. Ezt kezdjük mindig a nehezen keveredőkkel. Ellenkező esetben az ital könnyen kifröccsenhet a pohárból. Ha különböző fajsúlyú elemeket akarunk egymásra rétegezni, anélkül, hogy elkeverednének, akkor egy hosszú kanalat kell (belülről) a pohár falához szorítani, s azon csorgatjuk le az italt. Amikor egy kész koktél tetejére szeretnénk tejszínfilmet húzni, ez esetben másként is eljárhatunk. Egy kiskanalat kell, hátával felfelé, közvetlenül a folyadék fölé tartanunk, s erre a domború felületre adagoljuk a tejszínt, ami biztosabban marad fent, ha előtte kicsit felverjük. A citrusfélékből több levet nyerhetünk, ha néhány percre meleg vízbe áztatjuk a gyümölcsöt, vagy néhány másodpercre a mikrohullámú sütőbe tesszük. Ha kevés lére van szükségünk egyszerre, akkor megmasszírozzuk a citromot áztatás után, majd a héján lyukat szúrunk, s azon át nyomjuk a kívánt mennyiséget. (A narancsot, citromot használat előtt alaposan meg kell mosni!)
A kísérletezés olykor szükségszerű, ha vannak összetevők, amelyek nem elérhetőek. A magyarított receptek nagy része eleve így készült, mivel a citrom helyett egy apró, zöld citrusfélét, lime-t használtak. Az adott ital, különböző márkáinak felcserélése nem okoz gondot. Sőt a különféle bitterek (keserűk) is kipróbálhatóak egymás szerepében. A whiskyk között jó helyettesítő pár ad a bourbon és a rye, illetve az amerikai és kanadai fajta. Ha arról van szó, a grenadin is helyettesíthető cukorsziruppal. Néha a vodka és a gin, illetve a rum és tequila is élvezhető eredményt ad a másik helyén.
A cukorkarima a legegyszerűbb, de látványos díszítés. Nagykarimájú poharaknál javasolt, Martininál például. Csavarjunk ki kis citromlevet egy kistányérba, egy másikba pedig szórjunk kristálycukrot. Mártsuk a pohár száját citromlébe, aztán a cukorba, és várjuk meg, míg megszárad. Citromkarikát vágjunk be félig, és ezt tegyük a pohárra, ezzel díszítsük. A díszítés sokféleképpen megoldható, citromspirállal, citrom, narancs, kiwi, csillaggyümölcs, eper, sok minden lehet az.