Minőségét megőrzi, de meddig fogyasztható?

A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk, amelyet a fogyasztók többsége nem is különböztet meg. Pedig kis figyelemmel évente több tíz kilónyi élelmiszer kidobását előzhetjük meg, ha tudjuk, melyik mit jelent. Dr. Kasza Gyula segítségével néztük meg, milyen jelöléssel találkozhatunk az élelmiszereken.

A minőségmegőrzési idő azt az időtartamot jelöli, ameddig az élelmiszertől elvárható, hogy a megadott tárolási körülmények között tartva biztonsággal fogyasztható marad és megőrzi eredeti minőségi tulajdonságait. Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.

Minőségét megőrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken - mondta el számunkra az élelmiszerbiztonsági szakember.  Hozzátette, hogy ezeket a dátumokat a gyártók állapítják meg, akik általában óvatosak a lejárati idő tekintetében, hiszen ez egyben a felelősségre vonásuk időbeli korlátját is jelenti. A helytelen tárolás, sérült csomagolás az élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság ellen dolgozik, ha a termék ezeket a problémákat elkerülte, nyugodtan tehetünk vele próbát a minőségmegőrzési idő lejártát követően is.

Ehetünk-e lejárt élelmiszert?

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint az utóbbi évtizedekben az élelmiszergyártók számos fejlesztést végeztek, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél tovább fogyaszthatók maradjanak. Gondoljunk csak a tejre: az úgynevezett ESL technológiával a friss tej akár 21 napig is eltartható, miközben ízéből, értékes tápanyagaiból szinte semmit sem veszt. A dietetikus arra azonban felhívja a figyelmet, hogy a rövid lejárati idővel rendelkező élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidőn már ne használjuk fel azokat, mivel ételfertőzésnek, esetleg –mérgezésnek tesszük ki magunkat. A fenntartható fogyasztás érdekében azonban a minőségmegőrzési időt azonban kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhető minőségi probléma, egy ideig még fogyasztható.

Ha jobban odafigyelünk a lejárati időkre, és jól tervezzük meg étrendünket, az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik, és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét – összegzi a szakértő. Ezt pedig környezetünk és természetesen pénztárcánk is meg fogja hálálni.

Az élelmezési világnapról

Október 16-án volt a világélelmezés napja. Éppen 70 éve, 1945. október 16-án alakult meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Organization), melynek feladata kezdetekben a tagállamokban élő emberek táplálkozási és életszínvonalának emelése volt. Ma három fő célt fogalmaznak meg: az éhezés és alultápláltság, valamint az élelmiszerellátás bizonytalanságainak megszüntetését, a szegénység felszámolását és a gazdasági-társadalmi fejlődés elősegítését, valamint a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, megőrzését a jövő generációi számára.Érdekesség, hogy magyar kezdeményezésre nyilvánították 1979-ben világnappá a FAO megalapításának napját (igaz, a magyar javaslatban az aratás hagyományos kezdőnapja, Péter-Pál napja szerepelt, amit a fejlődő országok kérésére változtattak meg).