Jonah Lehrer - Hogyan döntünk?

Ez a könyv arról szól, miként hozunk döntéseket. Arról, mi mehetett végbe az agyamban a hajtómű kigyulladását követő pillanatokban. Arról, mi módon hoz döntéseket az emberi agy, ismert univerzumunk legösszetettebb objektuma. Pilótákról, az NFL liga irányítójátékosairól, tévés rendezőkről, pókerjátékosokról, professzionális befektetőkről és sorozatgyilkosokról - és nap mint nap meghozott döntéseikről. Az agy szempontjából a jó és a rossz döntést igencsak vékonyka határvonal választja el - e szerint próbálunk süllyedni vagy magasságot nyerni. Könyvünk erről a finom határvonalról szól.

Amióta csak döntéseket hozunk, azóta gondolkodunk a döntéshozatal mikéntjén. Az évszázadok során az emberi viselkedés külső megfigyelése révén számos idevágó elmélet született. Mivel az elme közvetlenül elérhetetlen volt - az agy mintha csak egy fekete doboz lett volna - e korai gondolkodóknak ellenőrizhetetlen feltételezésekre kellett támaszkodniuk azt illetően, mi is folyhat odabent. A régi görögök óta e feltételezések megalkotói egyvalamiről biztosan hasonlóan gondolkodtak: az embert racionális lénynek tekintették. Ezek szerint, amikor döntéseket hozunk, tudatosan áttekintjük a lehetséges alternatívákat, majd körültekintően összemérjük előnyeiket és hátrányaikat. Másképpen szólva: megfontolt és logikus teremtmények vagyunk. Ez az egyszerű elgondolás húzódik meg Platón és Descartes filozófiája mögött, ez adja a modern közgazdaságtan alapját, és évtizedeken át erre épült a kognitív tudomány. Idővel úgy tűnt, hogy a racionalitás az, ami meghatároz bennünket - egyszerűen fogalmazva: ez tesz emberivé.

Nos, az emberi racionalitás e feltételezésével mindössze egyetlen gond akad: teljességgel téves! Agyunk ugyanis egyáltalán nem így működik. Tekintsük csak azokat a döntéseket, melyeket jómagam hoztam a pilótafülkében. Nyilvánvaló, hogy a pillanat hevében születtek, a nehéz helyzetre adott zsigeri reakcióként. Szó nem volt arról, hogy nagy gonddal kiválasztottam volna a lehető legjobb stratégiát, vagy az aerodinamikai eshetőségeken töprengtem volna. A racionális kiútkeresésre egyszerűen nem volt idő.

A számos „segíts magadon" könyv állításai ellenére az intuíció nem valamiféle mindent gyógyító csodaszer. Érzelmeink olykor, ráadásul meglehetősen kiszámítható módon, zsákutcába visznek. Az emberi agykéreg nem véletlenül duzzadt ekkorára az evolúció során. A helyzet egészen egyszerűen úgy áll, hogy a döntéshozatalhoz elménk mindkét oldalára szükség van. Túlontúl sokáig alkottunk képet az emberi gondolkodásról vagy-vagy alapon. Vagy racionálisan, vagy irracionálisán gondolkodunk. Vagy a rideg statisztikai adatokra támaszkodunk, vagy zsigeri megérzéseinkre hallgatunk. Apollóni logika a dionüszoszi érzelmesség ellen, az egóval szemben, a hüllőagy és a homloklebeny küzdelme. Ezek a dichotómiák ráadásul, nemcsak hogy hibásak, de rendkívül károsak is. A döntéshozatal problémájának ugyanis nincs univerzális megoldása - ahhoz a való világ túlságosan összetett. Ezért a természetes szelekció olyan aggyal ajándékozott meg bennünket, mely lényegét tekintve pluralisztikus. Olykor figyelmesen sorra kell vennünk az előttünk álló lehetőségeket, és elgondolkodni azon, melyikük is a logikus választás. Máskor viszont jobb, ha az érzéseinkre hallgatunk. A siker titka, ha tudjuk, mikor melyik módszert használjuk. Mindig el kell gondolkodnunk arról, miként is gondolkodunk.

Pontosan ezt tanulja meg a pilóta a repülőszimulátorban. A különféle szituációk - legyen szó a hajtómű kigyulladásáról Tokió felett vagy egy hóviharról Topekánál - megtapasztalása révén egyre pontosabban érzi, milyen gondolkodásmódot érdemes alkalmaznia adott helyzetben. „Egyáltalán nem szeretnénk, ha a pilóták gondolkodás nélkül cselekednének” - mondta el Jeff Roberts, a repülőgép-szimulátorok legismertebb gyártója, a CAE civil repülési oktatója. - A pilóták nem robotok, és ez egyáltalán nem baj. Azonban azt szeretnénk, ha döntéseiket az idők során tapasztaltak gazdag tárházának felhasználásával hoznák meg. Gondolkodnunk mindig kell, azonban vannak olyan pillanatok, amikor a gondolkodást az érzések is segíthetik. Egy jó pilóta tudja, hogyan használja a fejét.