Paula Hawkins: Lány a vonaton

Az idei v egyik legnagyobb könyvsikere a most debütáló Paula Hawkins: Lány a vonaton című thrillere, amely egyszerre több országban vezeti a bestseller listákat.  A történetben három nő sorsa fonódik össze, életük sötét titkokkal övezett, mindenkinek megvan a maga keserűsége. Érdekes olvasmány. Tipikusan az a könyv, amelyet képtelenek vagyunk letenni.

Rachel élete romokban hever. Férje elhagyta, megcsalta. A reménytelen nő alkoholista, munkanélküli. Ashboury-ből ingázik Londonba minden nap, hogy elhitesse lakótársával, hogy még mindig dolgozik. A vonat, mellyel dolgozni jár, minden nap ugyanannál a fénysorompónál áll hosszabb ideig, és rálátást nyújt Rachel egykori otthonára, ahol most volt férje él új feleségével és a kislányukkal. Rachel felfigyel még egy párra, akik a közelben laknak. A vonatról tökéletes párosnak tűnnek. Rachel sokszor látja őket a teraszon borozgatni, kávézgatni és fantáziájában idilli életet képzel el nekik, ahol boldogok. Nevet is ad nekik, Jason és Jess talán Rachel tönkrement életének ellentétei a nő gondolkodásában és örömmel nézi őket, idilli gondolatokkal a fejében. Egyik reggel azonban Rachel olyan dolgot lát, ami egy csapásra megváltoztatja a párocskáról alkotott tökéletes képet és a valóságban létező problémákat egyaránt. Rachel olyan világba keveredik, amely legfeljebb rémálmaiban élt eddig.

A történet másik hőse Anna, aki Rachel férjének szeretője, majd később újabb felesége lett. Van egy egyéves kislányuk, boldog életét élnek. Azaz élnének, ha Anna nem látná mindenhol, a ház minden sarkában Rachel árnyékát. Bár többször jelzi férjének, hogy el szeretne költözni, az hajthatatlan, így hát Anna próbál beletörődni a sorsába. Életét Rachel is megkeseríti, ugyanis úgy fest, az alkoholista nő képtelen túllépni a váláson és folyton hívogatja és személyesen is zaklatja Tomot. Anna mindent megtesz annak érdekében, hogy nyugodt körülményeket biztosítson a kislánynak és a férjének is, mígnem egy nap, ő is megdöbbentő tényekkel szembesül. Innen nincs már visszaút, az ő élete is fenekestül felfordul.

Jess, azaz igazi nevén Megan, régen egy művészeti galériát vezetett, de sajnos azt bezárták. Az örökmozgó, életvidám nő nem tud mit kezdeni kiüresedett életével. Folyton kalandokat keres, furcsa viszonyokba bonyolódik, és ahogy egyre inkább megismerjük, egyre több sötét folt derül ki a múltjából, amiket gondosan elrejt férje, és mindazok elől, akik ma részesei az életének.  Megan, mivel nagyon is unatkozik, elvállal egy babysitter állást a szomszédban, egészen pontosan Annáéknál, de nemsokára felmond, mert nem bírja a háziasszonyok unalmas életét. Egy este olyan dolog történik vele, amire soha nem számított, és amely beláthatatlan következményekkel jár a könyv összes szereplője számára.

A történet vérfagyasztó krimi, ahol mindenki gyanús. A történet lassan bontja ki a szálait, míg a végére nem várt csavar érkezik az egészbe. Mindhárom nőt megismerhetjük közelebbről, belső világukba enged láttatni az író, mégis titokzatosak maradnak. Remek olvasmány, egyszerűen nem lehet megunni. Végezetül egy rövid részlet a regényből: „Őket keresem, amíg a piros lámpánál vesztegelünk. Jess reggelente gyakran kiül a kávéjával, főleg nyáron. Amikor látom, néha úgy érzem, mintha ő is látna engem, mintha egyenesen visszanézne rám, és integetni szeretnék neki. De túlságosan is félénk vagyok. Jasont nem látom olyan gyakran, biztosan dolgozik. De még ha nincsenek is ott, arra gondolok, vajon mit csinálhatnak éppen. Ma reggel talán mindketten szabadnaposak, Jess az ágyban fekszik, miközben Jason reggelit készít, vagy elmentek együtt futni, mert ilyesféle dolgokat szoktak csinálni. (Tom és én is együtt futottunk annak idején vasárnaponként, én egy picivel gyorsabban a szokott tempómnál, ő fél gőzzel, hogy egymás mellett haladhassunk.) Jess talán az emeleten van a vendégszobában, és festeget, vagy együtt vannak a zuhanyzóban, Jess a falnak támaszkodik a kezével, Jason keze a csípőjén.”