Új könyvek az Európa Könyvkiadó gondozásában

Gideon Greif történészprofesszor és Herman Koch holland író lesz az Európa Könyvkiadó vendége a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Megjelenik Jonathan Franzen Tisztaság című regénye, Umberto Eco hideglelős krimije, és a legfiatalabb Booker-díjas könyve.

Gideon Greif könyve az Oscar-díjas Saul fia című film egyik forrása volt. A történészprofesszor a Könnyek nélkül sírtunk című kötetében a második világháború legkülönlegesebb túlélőivel foglalkozik: a Sonderkommandó-k életben maradt tagjaival. Ezek a nagyrészt zsidókból álló „különleges egységek” elsősorban a meggyilkoltak holttesteinek elégetését végezték. Náci fogvatartóik választották ki őket erre a feladatra. Az öngyilkosságon kívül nem volt lehetőségük visszautasítani a rájuk bízott feladatot. Őket is rendszeresen elgázosították. A nácik terve az volt, hogy amikor már az összes zsidót megölték, a Sonderkommandók tagjai lesznek az utolsó áldozatok. Greif hosszú beszélgetéseket folytatott Auschwitz-Birkenau sondereseivel. Gideon Greif Könnyek nélkül sírtunk című könyvét Szántó Judit fordításában jelenteti meg az Európa Könyvkiadó.

A holland Herman Koch A vacsora című könyve világsiker volt. Áprilisban egy olyan regényét adja ki az Európa, amely a modern társadalmak elitjének életmódjáról szól: a Nyaraló úszómedencével ugyanolyan kegyetlenül rántja le a leplet korunk hőseiről, sikerembereiről, mint A vacsora. „Megragad és nem ereszt…” – írja a Nyaraló úszómedencével című könyvről az Observer. A regényt az Independent „horrorisztikusan izgalmasnak” tartja. Herman Koch Nyaraló úszómedencével című regénye Wekerle Szabolcs fordításában jelenik meg.

Az Európa Könyvkiadó fesztiválkínálatában szerepel Jonathan Franzen regénye, a Tisztaság is. Korunk egyik legjelentősebb írójának régóta várt új könyve nagy ívű, kontinenseken és évtizedeken átnyúló többgenerációs történet. Idealizmus, végletes hűség, szülő-gyerek kapcsolat, szerelem és család, a nemek közti harc, a mindenütt jelen lévő internet – efféle nagy témákat vizsgál a Javítások és a Szabadság szerzője.

A kilencvenes években egy politikai botrányra szakosított lap szerkesztője megdöbbentő információ birtokába jut: annak idején Mussolini helyett valójában a dublőrét végezték ki. Hihető állítás-e ez? Történelmet krimivel, hideglelős izgalmakat bővérű humorral elegyít a Mutatványszám, Umberto Eco utolsó regénye, amelyet Barna Imre fordított.

Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című könyvét a könyvfesztiválra, egyszersmind a csernobili katasztrófa harmincadik évfordulójára időzítve jelenteti meg az Európa Könyvkiadó. A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte. A Csernobili ima Pálfalvi Lajos fordításában jelenik meg.

Szöveg: Európa Könyvkiadó

Kép: szombat.org