Európa Zsebkönyvek

Klasszikus világirodalmi művek és kortárs elbeszélések után Vámos Miklós regényével és Háy János elbeszéléskötetével bővül az Európa Zsebkönyvek sorozata. A Zenga zének és az Otthonunk könyve júniusban, a 88. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg.

Az Európa Könyvkiadó 2016-ban indította újra zsebkönyvsorozatát, amelyben az első olvasmányélményeik után kutató, az irodalommal még csak most ismerkedő fiataloknak kínál műveket. A sorozatban a klasszikussá vált olvasmányok mellett helyet kapnak a „nagy írók” kevéssé ismert művei és kortárs ritkaságok is, amivel a kiadó nem titkolt célja, hogy ezeket a méltatlanul mellőzött írásokat minél szélesebb közönséghez eljuttassa.

Az ötvenes években játszódik a sorozat egyik új darabjának cselekménye. Öcsi, a hatéves főhős szemével láttatja a szerző, Vámos Miklós mindazt, ami 1955-ben és 1956-ban történt. „Úgy érzem, mindazt, amit e regény főszereplője nehezen képes fölfogni és földolgozni, azt az én nemzedékemnek máig sem sikerült teljesen megemésztenie: változatlanul küszködünk a kettős (…) nevelés gondjaival, egyszerre hat ránk a vallás, a politika, a szerelem, a faji hovatartozás, a barátság, a családi kötöttségek minden gondja és öröme” – írja Zenga zének című regényéről a szerző, aki azoknak ajánlja könyvét, „akikben felnőtt fejjel is él még a gyerek”.

Az Otthonunk könyve Háy János elbeszéléseinek gyűjteménye. A kötet az Egymáshoz tartozók, a Napra jutni, A bogyósgyümölcskertész fia, a Házasságon innen és túl és a Hozott lélek írásaiból válogat. Háy János így ír a kötetről: „ez a mi otthonunk könyve, a lakásunké, a városunké, a falunké, a szívünké. Ez a könyv a mi könyvünk nyáron, a strandon árnyékban és szikrázó napon, s persze télen, amikor minden túl kopár és túl hideg.”

Az Európa Zsebkönyvek eddigi kötetei

Stephen King – Joe Hill: A magas fűben – Teljes gázzal

Stephen King és fia, Joe Hill két közös elbeszélése található ebben a kis kötetben. A Teljes gázzal 2009-ben jelent meg először angolul, A magas fűben pedig 2012-ben. Előbbit Richard Matheson 1971-es novellája, a Párbaj ihlette, amely egy motorosról és az országúton őt üldöző eszelős kamionosról szól, és akkor vált legendássá, amikor a fiatal Steven Spielberg megfilmesítette. A Teljes gázzal valódi főhajtás a Párbaj írója előtt. A történet a rajtvonaltól kezdve teljes gázzal száguld.

Nem így a kötet másik írása, A magas fűben, amely körbe-körbe ődöng, révület, eltévelyedés, lázálom és ráolvasásszerű rigmusok köreit teljesíti, de ez az irányvesztettség, ha lehet, még dermesztőbb.

Joe Hill és Stephen King mind ez idáig nem adott ki több közös történetet.

George Orwell: 1984

„Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából” – írja naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2 x 2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban „csak” keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gullivere. Talán. De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős:

A háború: Béke

A szabadság: Szolgaság

A tudatlanság: Erő

S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén – talán túlságosan is könnyedén – azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.

George Orwell: Állatfarm

Orwell 1943–44-ben írott műve – amelynek a szerző a „Tündérmese” alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet–német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban játszódik, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr. Jones „Major”-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta „Állatfarm”-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket.

Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira.

A kezdeti jelszó pedig – „Minden állat egyenlő” – érdekesen módosul…

Erich Segal: Szerelmi történet

Oliver Barrett és Jennifer Cavilleri az egyetem könyvtárában ismerkednek meg egymással; Oliver a Harvardra jár, jogásznak készül, a legdurvább hokimeccsek sztárja és ebből adódóan a lányok imádatának tárgya, ráadásul az egyik leggazdagabb amerikai család sarja. Jenny a Radcliffe-en tanul, zeneszakos, és egyszerű családból származik. A lány egyénisége, intelligenciája és szépsége rabul ejti Olivert, de az apja semmi áron nem egyezik bele a házasságukba. És a gondok itt még nem érnek véget…

Romeo és Júlia drámája mellett ez a világ legismertebb szerelmi története, mely a szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, harminchárom nyelven olvasható, a regényből készült filmet pedig (Ryan O’Neal és Ali MacGraw főszereplésével) Oscar-díjjal jutalmazták.

Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Robinson neve fogalommá lett. A kalandos történetet minden ifjú elolvassa, de a felnőtt érti meg igazán. Gyermek számára lebilincselő cselekményt és erkölcsi intelmet nyújt, a felnőtt olvasó betekinthet a felfedezéseknek, a föld meghódításának merész küzdelmeibe. Bátor hajósok bontják ki vitorláikat a viharos óceánokon, hogy ismeretlen földrészeket fedezzenek fel, telhetetlen kereskedők vállalják a halál kockázatát az óriási gazdagságért, kincsekért, kalóz rabszolga-kereskedők szállnak hajóra, hogy bennszülött népeket igázzanak le.

Robinsont, a gazdag angol ifjút is hajtja a kalandvágy. Mit sem ér a szülői tanító tanács, megszökik. Ettől kezdve élete örökös rettegés tengeri viharoktól, kalózoktól, rabszolgatartóktól. Hajótörése után egy elhagyott szigetre kerül, egy teljes életet él le itt, kínozza az egyedüllét, retteg az emberevőktől, míg Péntekben, egy becsületes bennszülöttben társra nem talál. Dacol a természettel, vadállatokat szelídít meg, kezdetleges szerszámokkal feltöri a földet, termel: gondoskodik jövőjéről. Kemény, kitartó munka a Robinsoné: el is nyeri jutalmát, öregen viszontlátja hazáját. Robinson története így lesz örökszép dokumentuma és szimbóluma annak, hogyan lesz úrrá az emberi értelem, a becsület a zord természet és a becstelenség fölött.

Szöveg, képek: Európa Könyvkiadó