Te mit tudsz a piramisokról?

Világunkban lényegében rengeteg csodás dolog létezik, közöttük olyan, amit a természet hagyott ránk, de olyan is, amelyet őseink. A piramisok az utóbbi csoporthoz tartoznak, a különlegességüket tekintve pedig egyedülállóak a világon. Kijelenthetjük, hogy még mai napig érthetetlenül állunk előtte? Még csak meg sem tudjuk fejteni, hogyan is tudták felépíteni.

Amikor az ember először hallja, hogy az egyiptomi Gizában áll a világ legrégibb és legnagyobb építménye, elkezdi törni a fejét. Hogyan lehet az, hogy a legrégibb és egyben a legnagyobb is? Az őseink, abban a kezdetleges korban mindjárt azzal kezdték volna építészeti tevékenységüket, hogy felépítik a világ legnagyobb építményét? –írja Nemere István Piramisok titkai című könyvében. De mindezt tudjuk fokozni, hiszen az említett építmény a mai napig a legnagyobb, pedig már jócskán tapossuk a kétezres éveket. Ellentmond lényegében mindennek, amit a logikáról tudunk, illetve tanítottak nekünk. A kezdetleges tudomány szerint a piramisokat valamikor Kr. e. 2000 és 3000 között építették, a legvalószínűbb dátumok a körülbelül Kr. e. 2500 körüli korszak lehet. Hozzá kell tennünk, hogy nem sokkal előtte alig éltek ott emberek, sőt az első állam szerveződése csupán Kr.e 3100 körül kezdődött.

 Még mai napig is vannak Egyiptomban olyan piramisok, amelyek építését nem fejezték be viszont egyetlen egy egyiptológus sem tudja az okát, hogy miért nem fejezték be. Miért kellett félben hagyniuk? Milyen követelményeknek nem feleltek meg? Fogalmunk sincs! Az egyetlen úgymond elfogadott nézet, hogy a piramisok a fáraó sírhelyeként szolgáltak. Ha ez azonban igaz, akkor miért hagytak félben akár egyetlen piramist is? Ha egy fáraó meghal, akkor éppen ellenkezőleg, sokkal jobban kellett volna igyekezni a felépítéssel. Vannak olyan nézetek miszerint ezek csak emlék miatt lettek felhúzva és a fáraókat egy félreeső helyre temették, mondván a sírrablók ne találjanak rájuk. A logika azonban itt megint csak ellentmond, hiszen azok a hatalmas uralkodók, akik kezében virágzott a gazdaság, csupán emiatt feláldozták volna az állam bevételeinek jelentős hányadát? Továbbá vannak olyan nézetek is, miszerint az akkori társadalom eszközeivel ezt ember nem építhette. Földönkívüliek? És ha igen, akkor mi célból? Szóval megint csak ott állunk, ahol a part szakad.

Térjünk is rá, akkor a következő rejtélyre, mégpedig arra, hogyan is építhették fel. Itt megint csak szembe kell menni egy kicsit a kutatók és tudósok állításával vagy éppen a logikával. Az egyszerű kőbaltás emberek ugyanis az állításuk szerint felhúzták a jelenleg is legnagyobb épületet. Tény, hogy ott van a Nagy Piramis, amelynek méretei: Északi: 230,25 (vagyis 230 méter 25 centiméter), Keleti: 230,39 (230 méter 39 centiméter), Déli: 230,45 (230 méter 45 centiméter), Nyugati: 230,35 (230 méter 35 centiméter). Mindegyiket 230 cm-re tervezték volna? Erősen kétséges, ugyanis akkor még csak nem is gondolkodtak ebben a mértékegységben. A piramis alsóbb soraiban elhelyezkedő 2,5 tonnás kövek pedig rendkívül precízre vannak csiszolva, hogy illeszkedjenek egymáshoz. Mivel és hogyan? Nem tudni! A hogyanról tehát lényegében senkinek fogalma sincs, viszont ellentmondások tömkelege van. Még csak a belsejének a döntő többségét sem ismerjük, viszont kutatók találtak olyan homokszemcséket, amelyek a kövek között áramoltak be. Ezeket megvizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy még a jégkorszakból származik az adott homok, ugyanis egyáltalán nem hasonlított az építmény körül lévő homokszemcsékre. Nem mellesleg japán kutatók bizonyítani akarták a kutatók állítását és úgy döntöttek, hogy a Nagy Piramis mellé építenek egy 12 méter magas piramist az ókori eszközökkel. A kísérlet azonban csúfos kudarc lett, viszont erről már csak kevés szót ejtenek a tudósok.