Így kergetheted őrületbe a vidéki embereket!
hirdetés
Nyilvánvalóan van különbség egy vidéki ember között és egy nagyvárosban élő ember között. Még egy országon belül is gyakran olyan dolgokat vél természetesnek az egyik fél, amiben a másik félnek egyáltalán nincsen része. Ha kimész vidékre, akkor tehát jó eséllyel leszel városi paraszt. Összeszedtünk olyan szitukat, amellyel bármikor kiérdemelheted egy vidékitől a városi paraszt jelzőt.
“És mikor fogsz FELKÖLTÖZNI Budapestre/Londonba/New Yorkba?” – Köszi a kérdést, de nem tervezem. Miért is kéne ugye felköltözni? Ezek szerint azt gondolja, hogy ennyire szar itt az élet, hogy mindenkinek menekülnie kéne?
hirdetés
“De nem is gondoltál még arra, hogy elköltözz?” – Nem gondoltál még arra, hogy szeretek itt lakni? Ugye az előző kérdésből jön a második, logikusnak nevezhető folytatás. Szóval, mégis csak azt gondolja, hogy itt ez nem élet és próbálja megfelyteni, hogy miért is laksz ott, ahol.
“És nem unalmas?” – Az életem? De, ráadásul még az ismerőseim is tök érzéketlenek! Csak sem jött még rá, hogy te nem feltétlenül azért élsz ott ahol, mert nincs más választásod. Gyakorlatilag még csak kapkodja a fejét és próbálja elképzelni magát a te helyedben.
“Hogy tudtok élni McDonalds/Burger King/IKEA stb. nélkül?” – Nehezen, de megoldjuk. Viszont mikor megy ki hozzád a Family Frost vagy autóval a pék? Na ugye! Lényegében egyáltalán nem is tudja ott elképzelni az életét és lassan már mondhatod is rá, hogy városi paraszt.
“Gondolom nálatok az albérletek is sokkal olcsóbbak!” – Igen, és ha szeretnél te is ilyen keveset fizetni, csak ide kell költöznöd! Aztán valami csak megmozdul a kis agyában és megpróbálja logikusan összevonni a dolgokat. Igen, kevesebb kiadás, kevesebb zsúfoltság, nyugodtabb élet.
“Ki kellene próbálnod valami nagyvárost, amíg még fiatal vagy!” – Ki kellene próbálnod, hogy elhiszed a másiknak, hogy szeret ott élni, ahol él. Hiába igazából minden erőfeszítés, csak visszatér a homályba. Már-már elképzelte, hogy valóban jó dolog lehet itt élni, aztán valamilyen villámszerű gondolat belehasított a fejébe és dőlt is az okosság. Esetleg kipróbálhatná azt is, milyen vidéken az élet.
“Majd beugrunk az éjjelnappaliba!” – Az éjjelnappali itt este 10-kor bezár, csak szólok. Szegény városinak természetesen dolog az, hogy ha valamire szüksége van, akkor bármikor elmehet az éjjelnappalihoz. Hát ez vidéken többnyire nem így van, kétség kívül hátrány.
“Hogy mentek haza buli után, ha nincsenek éjszakai buszok?” – Hazasétálunk, ott alszunk valakinél, felhívunk egy ismerőst, aki eljön értünk…vagy megvárjuk a reggelt! Itt vidéken így mulatunk. Hát, barátom, ha egy jó buliba vagy hivatalos, akkor ott bizony reggelig is mulathatsz. Ha meg nem, akkor hát bizony vannak logikusnak tűnő egyéb alternatívák is. Szóval, nyugi!
“Hogy tudsz itt ismerkedni?” – Szóba elegyedek azzal, aki tetszik. Lehet, hogy nagyvárosban már a csak fészbukos megbökés működik? Vagy estleg a lájkolgatás és chatelés? Na, ez elég gáz! Az első csókot azért nem a neten kéne összehozni, nehogy nyálas legyen a képernyő.
“És ti hol vesztek ruhákat?” – Ja, mi nem veszünk, mi itt vidéken megszőjük magunknak! Bóóóótba! Hát mégis hol lehetne ruhákat venni? Tény, hogy nincs akkora választék vidéken, mint egy nagyvárosban, de azért itt is lehet találni egy-két jó holmit. Ha meg nagyon nem megy a dolog, akkor fel lehet utazni a legközelebbi városba és szétnézni ott. Ja, de természetesen kecskeszőrből szőtt bugyit hordunk!
Forrás
Képek: blog.xfree.hu és valkonya.hu