Világok az Űrben
hirdetés
A Föld számunkra hatalmas helynek látszik, de a Jupiterhez és más óriásbolygókhoz képest csupán egy aprócska kőzetgolyó. A Földön kívül még nyolc nagybolygó kering a Nap körül, valamint számtalan kisebb-nagyobb szilárd test: kisbolygó és üstökös.
A Naprendszer négy belső bolygója - a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars - viszonylag kicsiny, és főleg kőzetekből épül fel. Föld-típusú bolygóknak is nevezik őket. Azután következik a négy óriásbolygó - a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz -, ezek túlnyomórészt gázokból állnak. A bolygórendszer peremen kering a kicsi, jeges és alig látható Plútó. Napjainkra az űrszondák valamennyi bolygót földerítették, meg a Neptunusz közelébe is eljutott 1989 augusztusában a Voyager-2. A Plútó az egyetlen, amelyet még nem keresett föl űrszonda, de a XXI. század elején erre is sor kerül. Más csillagok körül is vannak bolygók a Világegyetemben, ám ezek halványabbak, semhogy közvetlenül láthatnánk őket, mégis, ma már több mint egy tucatról tudunk.
hirdetés
Merkúr
A Merkúr a Naphoz legközelebbi bolygó. Nincs rajta víz, és nincs légköre, mérete csupán 40%-kal nagyobb a mi Holdunknál. A Holdhoz hasonlóan a Merkúr is meteorid-becsapódások nyomán keletkezett, kisebb-nagyobb kráterek borítják.
Vénusz
A Vénusz nagyjából akkora, mint a Föld, ez á bolygó van hozzánk a legközelebb - olykor alig 40 millió kilométerre. A ragyogó„Esthajnalcsillag" láttán sokan nem is sejtik, hogy a Naprendszer második bolygóját látják. A Vénuszon leszálló űrszondák pokoli forróságot, 470 °C-ot mértek. A sűrű légkör légzésre alkalmatlan szén-dioxidból áll, nyomása kilencvenszerese a földi légnyomásnak. Ha egy ember leszállna a bolygóra, azonnal szétlapulna és megsülne.
Föld
Mai tudásunk szerint a Föld az egyetlen bolygó, ahol van élet. Felszíne háromnegyed részét tengerek borítják. A Naptól való távolsága éppen megfelelő ahhoz, hogy a folyékony víz megmaradjon rajta. Sűrű légköre főleg nitrogénből és oxigénből áll. Egyetlen kísérője a negyedakkora Hold.
Mars
A Mars is főleg kőzetekből épül fel, nagyjából feleakkora, mint a Föld. Vörös sivatagok borítják - ezért is hívják Vörös Bolygónak.
Fehér sarki sapkái részben a ritkás légkörből kifagyott szilárd szén-dioxidból (szárazjégből), részben pedig vízjégből állnak. A tudósok feltételezik, hogy régebben kialakulhatott valamilyen élet a Marson, erre utalnak a felszíni felvételein látható kiszáradt folyómedrek.
Jupiter
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, tömege több mint kétszer akkora, mint a többi nyolc bolygóc együttvéve. Vastag, viharzó légköre hidrogénből, héliumból és más gázokból áll, amelyek színes felhőket alkotnak. A felhőket sávokká nyújtja el a bolygó gyors forgása.
Szaturnusz
A gyűrűkkel övezett Szaturnusz talán a legcsodálatosabb látvány a Naprendszerben. A gyűrűk fagyott gázzal bevont, a bolygók körül parányi holdakként keringő kődarabokból állnak. Ügy tartják, valójában egy soha ki nem alakult hold építőkövei.
Uránusz
Az Uránusz az első olyan bolygó, amelyet az újkorban fedeztek föl. 1781-ben találta meg az égbolton William Herschel angol csillagász a kertjében felállított távcsővel.
Neptunusz
A Neptunuszt 1846-ban találták meg, miután a matematikusok előre jelezték, hogy kell még lennie egy bolygónak az Uránuszon túl.
Plútó
A Plútót 1930-ban fedezték föl, több évtizedes keresés után. A legújabb mérések szerint átmérője alig több mint 2300 km, azaz kisebb a mi Holdunknál.
Forrás: wikipedia.org
Képek: 9htinfo.wordpress.com és varadiveronika.com