Kötött takaró hűvös estékre

Ha azt mondanánk valakinek, hogy egy kötött takaró mennyire időigényes, akkor bizonyára bele sem fogna senki az elkészítésébe. Viszont ha megemlítjük azt a tényt, hogy a valaha legmelegebb takarót készítjük el ezzel, ami egyben mutatós és különleges, akkor bizonyára te is kedvet kapsz, hogy megkösd.

A kötött takaró nem csak hogy különleges és új lehet otthonodban, de páratlanul meleg is és a hűvös téli estéken gyakran elő fog kerülni. Ugyanakkor újrahasznosítható nagyon sok fonal, ami esetleg megmaradt. Ha modern háziasszony vagy és nem kötöttél megannyi pulóvert, sapkát és sálat, mint édesanyád vagy nagymamád, akkor valószínűleg maradék fonalad se nagyon van, de ettől függetlenül meg lehet kérdezni őket, van-e felesleges fonaluk? Az is megtörténhet, hogy őriznek még két-három gomolyagot ugyanabból a színből, így részben ez a szín dominálhat a takaróban is. A másik megoldás a gardróbból előhalászott, már évek óta nem használt pulóver lebontása is, ami megint bőséges alapanyag a takaróhoz. Ez ráadásul praktikus lépés is, hiszen felszabadítasz egy kis helyet a ruhás szekrényben. Ugyanakkor újrahasznosításról is beszélhetünk. Ha ez a két alternatíva megvalósíthatatlan, potom áron lehet venni turkálókból is pulcsit, sőt mi több, ilyenkor már lehet kívánt színből is válogatni. Ha pedig a takaró készítés során úgy látjuk, hogy nem lesz elegendő a fonal, benézhetünk rövidárus üzletbe is, és akkor már valóban csak néhány gomolyagot kell beszerezni viszonylag drágábban.

Amihez végül is szükségünk lesz: kötőtű, horgolótű olló, megannyi fonal és fonalmaradék, no meg a sok türelem.

Összesen 99 db kötött kockára lesz szükségünk (a későbbiekben majd 9x11 sorban a földre helyezzük és összevarrjuk őket). Ha 18x18 cm-es kockákat készítünk, akkor a végeredmény egy kétszemélyes, kb. 160x200 cm-es takaró lesz, amit akár ágynemű huzatba is húzhatunk. Ha gyerekek számára készítünk takarókat, akkor elegendőek a 10x10 cm-es kockák is, ebből a végén egy 90x110 cm-es takarót kapunk.

Köthetünk csak sima szemeket, vagy választhatjuk az egy sima-egy fordított kötésmintát is, utóbbinál vigyázni kell, hogy több fonalra lesz szükség, viszont a takaró anyaga is sokkal rugalmasabb lesz. Színvilág szempontjából tervezzük meg azért azt, hogy bizonyos színek és árnyalataik lesznek a takarón (és persze eszerint szelektálunk is a fonalak között), vagy vegyesen kötünk bele mindenféle színt.

Ezután következik a takarókészítés leghosszabb, viszont legegyszerűbb része is, a kockák kötögetése. Nem kell azon agyaljunk, hogy melyik színből hányat készítsünk, a lényeg, hogy okosan használjuk fel a fonalakat, vagyis addig készítsünk egy színből kockákat, amíg a fonal tart. Mert ugye, ha minden színből csak néhányat készítesz, az is megeshet, hogy a végén megmaradt fonaldarabok már tényleg semmire nem elegendőek. Maximum csíkos sálak készítésére. Kötögetni praktikusan is lehet: tévénézés, esetleg beszélgetés közben, vagy amíg sül a sütőtök a sütőben.

Ha elkészültünk a kockákkal, akkor fektessük őket le a korábban említett módon, 9x11 sorba. Ilyenkor kap helyet minden kocka, itt még lehet csereberélni is, hogy ne kerüljön két azonos színű kocka egymás mellé. Valójában ez már csakis a te fantáziádra van bízva. Ha minden kockának megvan a végleges helye, akkor egy horgolótű segítségével a maradék fonalakkal dolgozva varrjuk össze a kockákat lépésről lépésre. Ez a legsziszifuszibb feladat, hiszen a földön térdepelve kell varrogatni, és lehet, hogy pihenőre is szükséged lesz. Ha nagyvonalakban össze van varrva a 99 kocka, akkor kezünkbe vehetjük, és ha szükséges, akkor újra átvarrhatjuk őket, immár kényelmesebb helyzetben. Mivel összességében a takaró súlya nagy lesz, számolnunk kell azzal, hogy a varrás kibomolhat idővel, ilyenkor újravarrhatjuk.

A takarót használat előtt érdemes átmosni a mosógépben, mert a kötögetés során megeshet, hogy megizzadt a tenyered.

Reméljük, hogy hasznos tippet adtunk neked, és sokszor bújsz a kötött takaród alá.