A növényeid is lehetnek érzékenyek

Különleges növények népesítik és népesítették be a Földet, amelyek életünk nélkülözhetetlen részesei, mégsem tudunk róluk túl sokat. Az általuk előállított oxigént lélegezzük be, de nem becsüljük meg őket eléggé. Sokszor eszünkbe sem jut, hogy talán nekik is van lelkük, bár érzéseiket képtelenek megosztani velünk. Pedig a biológusok már régóta sejlik, hogy „hallgatag társaink" számunkra még ismeretlen tulajdonságokkal is rendelkeznek.

A kaliforniai Santa Rosában élő elismert műkertész, Luther Burbank hosszú éveken át kísérletezett egy újfajta, tövis nélküli kaktusz nemesítésével. A gondozás során így beszélt a növényekhez: „nincs mitől félnetek. Nincs szükségetek védelmező töviseitekre. Majd én megvédelek benneteket!”. És a kísérlet lenyűgöző eredménnyel járt: Burbank szeretete egy olyan tápanyagot jelentett, amelytől minden növény gyorsabban nőtt és bővebb termést hozott. A világ másik felén, a Calcuttában élő Fizikaprofesszor, Jagadis Chandrara Bose az igénybevételnek kitett fémek és az izmok reakciói között fedezett lel megdöbbentő azonosságokat. Bose arra a következtetésre jutott, hogy ha valóban létezik a reakciók hasonlósága, akkor a kutatás ideális alanyai a növények lennének, ugyanis képtelenek közvetlenül reagálni egy ingerre. A tudós megépített egy olyan berendezést, amellyel a legkisebb mértékű növényi mozgást is a több ezerszeresére tudott nagyítani, és ezzel kimulatta, hogy a különböző növények ugyanúgy reagálnak, mintáz izmok vagy a fémek. Bose felfedezte, hogy ugyanolyan könnyű a növényeket érzésteleníteni, mintáz állatokat: a kloroform „elkábítja" őket, és a friss levegő segítségével magukhoz térnek. Sőt, rájött arra is, hogy - bármilyen hihetetlennek hangzik - az állatok szeme és a falevelek hasonlóan reagálnak a fényre!

Mini azt a „The Unexplained" című, természetfölötti eseteket feldolgozó albumban olvashatjuk, a Kazah Köztársaság egyetemén nemrég ennél is szenzációsabb eredményeket érlek el. A hatalmas almáskertek földjén kimulatták, hogy a növények reagálnak gondozóik érzelmi állapotára és betegségére. Az ötletes kazah Tudások ezért „betanítottak" egy filodendront arra. hogy (elismerje az ásványi érceket. Amikor egy-egy ércdarabot helyeztek mellé, a növénymindig kapott egy áramütés!. Hamarosan minden egyes esetben hasonlóan viselkedett, amikor érc mellé került, de ásványokat nem (adalmazó szikladarabok mellett nem jelzett".

1968-ban a coloradói Denver egyetemén napi tizenkét órán keresztül játszottak rockzenét magnóról a növények egy bizonyos csoportjának. Kiderült, hogy a zene hallatán a virágok eltávolodtak a zaj forrásától és abnormálisan kezdtek el fejlődni. Bach, Haydn és Mozart muzsikája viszont bátorította őket, és a hangforrás felé hajoltak. A kutatók azt is kimutatták, hogy a hipnotizált ember hatékonyabban közvetíti az érzelmeket a növényeknek. Egy bolgár hipnotizőrrel, Georgij Angushovval együtt leültettek egy Tanja nevű fiatal lányt egy méterre egy filodendrontól, és Angushov transzba ejtette az alanyt. Amikor azt mondta a lánynak, hogy ő a legszebb a világon, a növény galvanométerére kapcsolt írótű, amely eddig egyenes vonalat írt, hirtelen hullámvonalat rajzolt. Ezután Angushov elkezdte változtatni a feltételeket-például hírtelen jéghideg lett a szobában és a növény minden egyes alkalommal reagált Tanja érzelmeire. Még azt is ki lehetett deríteni, amikor Tanja hazudott!

Mindezek után talán már nem is meglepő az a kijelentés, hogy a növények rendelkeznek egyfajta emlékezőtehetséggel. Erről magunk is könnyen meggyőződhetünk! Ha ugyanis eltávolítjuk a szúrással megsértett leveleket, az újra kihajtó levelek az esetek többségében ugyanazokon a pontokon magukon viselik a szúrások nyomait. Egyre kevesebb kétség van afelől, hogy valóban kimutathatóvalamiféle kapcsolat az emberek és a növények között. De még mindig nem Tudjuk, hogy a növények az emberi hangra és hangszínre reagálnak, vagy csak annak az embernek az érzelmeire, aki szoros kapcsolatban áll velük?