3+1 kedvelt almafajta

Kétség nem fér hozzá, hogy az alma az egyik legkedveltebb gyümölcsfaj a világon. Cikkünkben bemutatunk néhány kedvelt almafajtát. Amennyiben többet szeretnél megtudni a hazánkban megtalálható almafajtákról cikkünket érdekesnek fogod találni!

1 – Jonatán: Hazánkban a legelterjedtebb télialmafajta; az Egyesült Államokból származik. Szeptember közepétől október elejéig érik, ebben az időszakban kell szedni. Fogyasztási érettsége novembertől márciusig tart. Viszonylag bőven terem, azonban hajlamos a szakaszosságra. Gyenge növésű alanyon korán termőre fordul. Gyümölcse általában középnagy, enyhén kúpos, gömb alakú, színe citromsárga alapon gyakran egybefüggő bordópiros fedőszínbevonattal. Színeződése nem minden évben és termőhelyen megfelelő. Húsa sárgásfehér, tömött, bőlevű, enyhén savas, jellegzetes kellemes illattal és zamattal. Fája mérsékelt növekedésű, ágrendszere lehajló. A lisztharmat iránti nagyfokú érzékenysége folytán igen gondos és rendszeres növényvédelmet kíván. A lisztharmat iránti nagyfokú érzékenysége folytán igen gondos és rendszeres növényvédelmet kíván. Gyümölcse a húsbarnulásra és különféle tárolási betegségekre hajlamos. Megfelelő alanyok alkalmazásával termőkaros orsó-, bokor- és sövényművelésre egyaránt alkalmas. Talán a legízletesebb télialmafajtánk. Több újabb változata van, amelyeket a telepítéskor az alapfajtával szemben előnyben kell részesíteni.

2 – Asztraháni piros: Július közepétől augusztus elejéig érő nyárialmafajta, amely hazánkban is széles körben elterjedt. Főleg az Alföldön termesztik házikertekben. Gyümölcse középnagy, lapított gömb alakú, felületének nagy részén liláspiros színeződéssel. Húsa fehér, éretten puha, jellegzetesen savas ízú. Erőteljes növekedésű, nagy, széles gömbkoronát nevel. A gombás betegségek és a rovarkártevők iránt kevéssé érzékeny. Házikerti körülmények között az almamoly ellen fokozottan szükséges védeni. Kellő vízellátású kötött és homoktalajokon egyaránt jól fejlődik és terem. Vad alanyon későn fordul termőre, ezért elsősorban törpealanyra való. Termőrefordulás után csak ritkító metszést igényel. Érése kissé elhúzódik, ezért több menetes szedéssel szüretelhető. Főleg helyi és belföldi fogyasztásra alkalmas.

3 – Egri piros: Hazai nemesítésű késői nyári fajta; termőhelytől függően augusztus közepén, végén érik. Nagy vagy középnagy gyümölcsei gömb alakúak vagy enyhén megnyúltak, kissé bordázottak. Élénkpiros, majd sötétpiros színe igen tetszetőssé teszi fehér húsú kellemes ízű termését. Bőtermő, gyakorlatilag öntermékenyülő fajta. Fája viszonylag erőtel­jesen fejlődik, azonban törpealanyok használatával mind termőkaros orsó, mind pedig sövény művelésére alkalmas. Előnyös tulajdonsága e fajtának a betegségek, elsősorban a lisztharmat iránt tanúsított nagy­fokú ellenállóképessége, s ez növényvédelmét egyszerűbbé teszi. Érté­kes tulajdonságai folytán telepítése a házi kertekbe, zárt és hétvégi kertekbe feltétlenül javasolható.

+1 – Téli arany parmen: Az egész ország területén elterjedt őszi fajta, amely gyümölcseit augusztus végén, szeptember elején érleli be. Rend­szeresen és viszonylag bőven terem, s korán termőre fordul. Az idősebb fák hajlamosak a szakaszos terméshozásra. Gyümölcse középnagy, lapított gömb alakú, színe narancssárga, piros csíkozással. Húsa sár­gásfehér, kemény, lédús, kiváló ízű, jellegzetes illattal és zamattal. Fája fiatal korban erős növekedésű, később gyengébben növekszik. Koronája mereven feltörő, ezért termőkaros orsónak és sövénynek eléggé nehezen lehet csak nevelni. A téli fagyra érzékeny, de fogékony a gombabetegségek és kártevők iránt is, különösen az aIma moly káro­sítja gyakran. Ezért védett fekvést és fokozott növényvédelmet kíván. Szép színe és kellemes íze miatt jelenleg még a kisgazdaságok fontos fajtája lehet, igényessége és érzékenysége azonban elterjedését a jövő­ben csökkenteni fogja.

Forrás: magro.hu

Képek: kerteszetszolnok.eu és tuja.hu