Tudtad, hogy a nadragulya burgonyaféle?

Bármennyire is mondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen egy burgonyaféle növény, jobb távoltartanunk magunkat tőle. Miért? Csupán csak azért, mert gyakorlatilag minden egyes része mérgező. Így hát sem fogyasztásra, sem semmilyen gyógynövény felhasználásra nem javasolt az átlagembernek. Sok gyógyszercég mégis felhasználja! Cikkünkből megtudhatod miért!

Általános jellemzői

„Erős hatású évelő növény, melynek minden része mérgező. Gyökértörzse többfejű, a belőle fejlődő 40-50 cm hosszú, 4 cm vastag vagy ennél nagyobb átmérőjű gyökerei sárgásbarnák, belül szürkésfehérek. A szárak 1 -1,5 (2) m hosszúak és nagy, bokorszerű termetet kölcsönöznek a növénynek. Minél öregebbek a tövek, annál több szárat fejlesztenek. A szár alsó részén a levelek szórtak, az ágakon kettesével fejlődnek, egy nagyobb mellett egy kisebb található. A levelek hossza elérheti a 15 (20) cm-t, alakjuk hosszúkás-kerülékes vagy tojásdad, élük ép, csúcsuk hegyes, alapjuk nyélbe keskenyedő. Az oldalerek a fő érből kb. 45 °-os szögben ágaznak el, a lemez széle felé íveltek és egymásba torkollnak. Júniustól kezdve virágzik augusztus végéig.

A virágok egyenként vagy kettesével képződnek a felsőbb levelek hónaljában. Pártájuk 2,5-3,5 cm hosszú csöves, 5 cimpával, kívül ibolyásbarna, belül sárgás alapon bíborpiros-ibolyás erezettel. A termés majdnem gömbölyű, fekete, fényes bogyó, átmérője körülbelül 1,5 cm, a bogyó alapjánál az ötágú, csillagszerű, maradandó csésze látható. Présnedve ibolyáskék. Gyakran ugyanazon a tövön nyáron a virágok alatt zöld, lejjebb már fekete termések találhatók. A magok átmérője kb. 2 mm, barnák. Ismeretes egy sárga virágú és termésű változata is (var. flava Páter = var. lutea Döll.).” – olvasható a gyogynovenyek.com oldalon

Amennyiben imádod a gyógynövényeket és bőszen gyüjtögeted őket, akkor jobb, ha felismered a nadragulyát és inkább békénhagyod. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy jótékony hatása lehet, éppen ezért említjük gyógynövényként.

A gyógyszercégek gyakran felhasználják

„Az atropin az acetilkolin hatását gátló (antikolinerg, kolinolytikus) vegyület, mely az idegdúcok mögötti (postganglionális) receptorokat foglalja le. Minden muszkarinszerű acetilkoin-hatást bénít (parasympatholytikum). Hatására a szembogár (pupilla) tartósan kitágul (mydriasis). E célból használják a szemészetben tükrözéskor (szemfenékvizsgálatkor), alkalmazzák továbbá a szaruhártya (cornea) gyulladásos folyamataiban és fekélyében, kötőhártya (conjunctiva) gyulladásaiban. Kettőslátást, fényiszonyt (photophobiát) okozhat.

A hioszciamin, illetőleg az atropin a simaizmok görcskészségét csökkentő, megfelelő adagban görcsoldó hatású, mégpedig idegrendszeri úton (neurotrop Spasmolytikum). Ez a hatás a muszkarinszerű kolinerggátlásnak és az így fokozódott szimpatikus izgalomnak köszönhető. A vegetatív idegrendszerre úgy hat, hogy csökkenti a külső elválasztású (exokrin) mirigyek működését, különösen a légzőkészülékben és a tápcsatornában (parasym-patholytikus hatása révén). Orvosi rendeletre használható gyomorsavtúltengésben (hyperaciditas), tengeri betegségben, hányinger és hányás csillapítására, rendszerint más gyógyszerekkel társítva.

A kivonatokat, atropintartalmú készítményeket, az atropin egyes származékait használják az epehólyag és húgyutak görcsös állapotának szüntetésére, tüdőasztmásoknál a hörgők görcsének csökkentésére, de a kóros váladék besűrűsödése miatt e területen fenntartásokkal alkalmazzák. Görcsös székrekedésben (obstipatio), szigorú orvosi felügyelet alatt bélelzáródásban (ileus), továbbá csuklásban (singultus) papaverinnel társítják. Ez utóbbi közvetlenül a simaizomra hat (musculotrop Spasmolytikum), ezért más esetekben is gyakran rendelik atropinnal együtt vagy nadragulyakivonatokkal. Az atropin csökkenti fájdalmas havivérzésekkor (dysmenorrhoea) a méh görcsös összehúzódásait.” – olvasható a gyogynovenyek.com oldalon

Forrás: gyogynovenyek.com

Képek: drflora.hu, enfo.agt.bme.hu