A házasság stresszhez vezet?

Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy a stressz csupán a fejlett, ipari társadalmakban ismert fogalom, amely a siető világ egyik kellemetlen velejárója. A párkapcsolat, házasság milyensége jelentős hatással van ránk úgy testileg, mint lelkileg.

Azok kiknek jó a házasságuk, párkapcsolatuk egészségesebbek kevesebb esélyük van arra, hogy depressziósak, stresszesek legyenek. Kevesebbet dohányoznak, valamint ritkábban isznak szeszes italokat. Érdemes tehát cselekedni azért, hogy párkapcsolatunk, családi életünk stresszmentes, rendezett legyen!

De mi is az a stressz? Miért is kéne ezzel törődni? És mi köze van a házassághoz?A stressz a környezethez való alkalmazkodás egy típusa, amikor a szervezet nem specifikus választ ad az erőteljes környezeti ingerekre. A stresszt kiváltó ingereket röviden stresszornak nevezzük. Tágabb értelemben véve azokat az ingereket nevezhetjük stresszornak, amelyekkel az ember nem tud egyedül megküzdeni. A stressz ugyanakkor mindennapi életünk része, és azt is meg kell jegyezni, hogy a stresszel való megküzdést már korai életkortól tanuljuk. A kutatók individuális eltéréseket, az egyénre jellemző stratégiákat mértek a stresszel való megküzdésben, mi több a stresszhelyzetek észlelésében is. Az intelligencia, a személyiség, az önértékelés mind igen fontos és nagy szerepet játszik abban, hogy valaki egy helyzetben serkentő hatású stresszt él-e át, melyet pozitív ingerként észlel, vagy inkább végzetszerű, negatív szorongást I vált ki belőle, amelyet nem tud legyőzni. Az emberek tehát sokféle módon reagálhatnak a stresszre. Vannak olyanok, akik másoknál nehezebben küzdenek meg bizonyos élethelyzetekkel, amely túlzott aktivitást, agressziót, vagy tehetetlenséget eredményez náluk.

A régmúltban a stressz egyénekre gyakorolt kutatása mellett egyre jelentősebb figyelmet kap a párkapcsolati stressz feltárása is. Bár ez a téma nem teljesen új, mivel vizsgálták már az 1930-as évek elején, a gazdasági válság valamint a világháború következményeivel összefüggésben. Érdekes, hogy az egyéni stressz jelenségét leíró elméletek, nem voltak jelentős hatással a párkapcsolati stressz elméletének kialakulására. A párkapcsolati stressz kutatásának korai időszakában a párokat érő főbb stresszforrások hatását elemezték (például kritikus életesemények), míg jelen korunkban a nagyobb valamint kisebb stresszt okozó összes esemény hatását vizsgálják.

A stressz jelenségét 3 különböző módon határozták meg. A stressz egyrészt felfogható ingerként (például egy kritikus életesemény, avagy közeli hozzátartozó elvesztése), amely kivált egy lelki (például szorongás) vagy fizikai stressz reakciót. Másrészt, a stressz olyan, mint egy speciális pszichológiai valamint fiziológiai reakció az átmeneti vagy mindig fennálló hatásokra. Harmadrészt a tranzakciós stressz elmélet véleménye alapján a stressz egy folyamat az egyén valamint a környezete között.

A modern nyugati kultúrákban a házasság a társadalom kiemelkedő je­lentőségű szervezeti egysége. A partnerek általában rengeteg időt és energiát fordítanak a házastársi kapcsolatra, hogy kiépítsenek egy olyan viszonyt, amely minden szempontból kielégítő számukra. A párok hétköznapi életük során különféle stresszforrásokkal találkoznak, amelyek hatással vannak a családi kommunikációra. A legtöbb ember számára, a házastársi kapcsolat minősége alapvetően meghatározza az élettel kapcsolatos általános jólét érzését. Amikor egy pár ilyen stresszforásokkal találkozik, a kölcsönös elköteleződés miatt hajlamos mozgósítani a közös pszichológiai erőforrásokat a veszély leküzdése érdekében. A páros megküzdés célja a házastársi elégedettség helyreállítása és a közös működés fenntartása. Ha a párkapcsolatban ez a megküzdési funkció nem hatékony, az általában erőteljes szorongást vált ki a családtagokban, szélsőséges esetekben pedig váláshoz, a család széthullásához vezethet.