Költekezés és spórolás: Hogyan befolyásolja a kapcsolatod?

A kapcsolatokban néha az egyik fél költekező a nagy kiadásoknál, például ha egzotikus autókról vagy tengerentúli nyaralásokról vagy drága csecsebecsékről van szó, de azonnal patáliát csap a kisebb kiadásoknál, és jól megfontolja például az élelmiszerek, a takarítószerek vagy a háztartási eszközök márkáját. A társuk ennek a fordítottjaként fél a nagy kiadásoktól, de boldogan költ el nagyobb összegeket például ruhavásárláskor.

Ritkán találni olyan dolgot, amelyik több súrlódást okozna a kapcsolatokban, mint a pénz. Lehet, hogy ez a hagymaszerűén egymásra rétegződő problémák legutolsó héja, mégis ez jelképezi (energetikailag) azt, aki úgy érzi, hogy többet tesz be a kapcsolatbankba, és azt is, aki úgy érzi, hogy a másik szigorú megszorításokkal él. A költekező a legtöbbször úgy érzi, hogy jogában áll költeni attól függetlenül, hogy tényleg telik-e rá neki. A „keményen megdolgozom azért a pénzért, és nem is szeretem a munkámat, úgyhogy megérdemlem, hogy egy kis vásárlásterápiával kényeztessem magam" érvelés igen gyakori. Ez hamar mintává alakulhat: amint a Költekezőnek rossz kedve van vagy letört, vásárlással próbál jobb kedvre derülni. Nem kétséges, hogy a bipoláris zavarban szenvedőknél a vásárlási roham pont emiatt vált a diagnózis elismert tünetévé. Még ennél is rosszabb, hogy néhány mániás depressziós, mivel azt hiszi, hogy ilyenkor nem tud hibázni, őrült befektetésekbe fog, hatalmas összegeket adományoz vagy ajándékoz bizonyos szervezeteknek vagy családtagoknak és barátoknak, vagy iszonyú pénzeket költ pornóra, prostituáltakra, szerencsejátékra vagy nyaralásra és utazásra, és a legkevésbé sem érdekli, hogy a valóságban mit engedhetne meg magának. Minél többet költenek, a párjuk természetesen annál szorosabbra húzza a nadrágszíjat.

A pénz, mint energia

A pénz az energiaáramlás egy formája. Energia-befektetéssel szerezzük meg, és ezt az energetikai „elismerést" cseréljük be mások munkájának energetikai eredményére. A pénz hatalommal ruház fel minket a világban - vagy nem hallottad még a mondást, hogy a különc nem más, mint a gazdag őrült? Ha a szegény ember őrül meg, akkor ő megmarad egyszerű bolondnak. A pénz révén embereket, cégeket, szervezeteket és országokat irányíthatunk. Nem rossz vagy gonosz, ahogyan néhányan állítják; ezzel a mellékzöngével valójában mi ruháztuk fel, mert lehet úgy is látni, hogy ez az a rossz, ami meggátol minket abban, hogy valóban éljünk. Az valóban rossz, ha nem éljük meg az életet a maga teljességében, vagy visszafogjuk magunkat, és ezért nem tudunk azzá válni, akik lehetnénk. Az a gazdag ember azonban, aki nem kötődik a vagyonához, szabad; míg az, akit teljesen leköt a pénze, a saját maga által épített tömlöcben él.

A pénz, mint az irányítás eszköze

Ha hallottál már a csakrákról (keleti fogalom, mely a testünkben található energiaközpontokat jelenti), akkor azt is tudod, hogy a köldökünk alatt található második csakrában helyezkedik el, többek között, a pénz és a szex központja is; ezért van az, hogy ez a két dolog ennyire összefonódik. Mindkettő alkalmas eszköz lehet mások irányítására. A fő kenyérkereső a pénz segítségével irányíthatja és manipulálhatja a másikat, míg ez utóbbi a szexet felhasználva (a megvonásával/beleegyezésével büntetve/jutalmazva) próbálhat egyensúlyt teremteni vagy megtorolni a partnere irányítását. A válásoknál például a pénzt gyakran használják fel a másik megalázására vagy befolyásolására, vagy arra, hogy erőszakkal visszatartsák a szakítani akaró felet.