Szakítsak vagy ne szakítsak?

Minden párkapcsolatban van olyan időszak, amikor kisebb-nagyobb nehézségek ütik fel a fejüket. Ilyenkor elkerülhetetlen a szakítás. Vagy legalább is, vannak helyzetek, amikor elkerülhetetlen a szakítás.

A szakítás oka többféle lehet, lehet az a párkapcsolaton belülről jövő és kívülről is. A szakítás szólhat rövid időre, és örökre is. Általában egy kis malőr miatt is lehet szakítás két fél között. Például egy apróság miatt, de az apróság általában a jéghegy csúcsa, és nincs szakítás csak úgy, kell, hogy több, kisebb lépés vezessen el hozzá. És akkor a szakítás csak időleges, egy időszakra szól, ami után még rendbe jöhetnek a dolgok, és helyre állhat a rend és harmónia. A kisebb veszekedéseken már túl van a szakítás, és ez már komolyabb dolog, komolyabb érvágás egy párkapcsolat életében. Egy kapcsolat a kisebb szakításokat is megérzi, ez nem a se veled, se nélküled kapcsolat, hanem ennél többről van szó. Valami van, ami zavarja két ember kapcsolatát, legyen az belülről jövő vagy külső ok. Komolyabb esetben a szakítás végleges, és hideg űrt hagy maga után, hiányt, ami pótolhatatlan, ez a kapcsolat vége. De ha kisebb esetről van szó, lehet az női dacból, a másik fél húzásából, vagy hasonló okokból, a szakítás inkább játéknak fogható fel, mint véres, komoly dolognak. ”Akkor szakítunk…”-hangzik a fenyegetés. Azonban az is igaz, hogy erre az időleges szakításra minden párkapcsolatban van példa, még ha rövid időre is, de van példa, mert a legtöbb párkapcsolatot megviseli az idő, és ritkán bírják ki kisebb-nagyobb szakítás nélkül. A kisebb-nagyobb szakítások tehát hozzátartoznak, mondhatni a kapcsolatokhoz, mint annak velejárói, mint a súrlódás levezetői. Mert súrlódások minden kapcsolatban vannak, ezek más és más okból, de bekövetkeznek. Ha komolyabb a baj, akkor jön létre a szakítás, ami egy komoly kapcsolat végét jelenti, ami már nemcsak játék, vagy nem olyan komoly dolog, hanem vér és valóság. A szakítás a párkapcsolat vége, egy olyan helyzet, amely nem kialakul, hanem kialakítják, és általában a lány szakít az esetek döntő többségében a fiúval, mert, nos erre százféle oka lehet. Unja a kapcsolatot, vagy van valaki más az életében, de megszakítja az addigi kapcsolatot, általában egy újért, és nem azért, hogy megpihenjen, a lány szíve vadul keresi azt a valakit, akivel jól érezheti magát, aki álmai hercege lehet, egy jó pasi. A szakítás ilyenkor úgy tűnik, örökre szól, de örökre csak akkor szól valami, ha az egész élet elmúlt. Még később is összejöhetnek a felek, akár hónapok múlva is, ilyenre is van eset. A legrosszabb természetesen a végleges szakítás, amikor már nincs visszaút, és komoly a történet.

Az időleges szakítások gyógyíthatóak, virággal, ajándékkal, össze-összemelegedéssel, apró kedvességgel, telefonnal, megbeszéléssel, bár az ilyen ritka, ha egy pár szakít, annak komoly oka kell, hogy legyen. De azért vannak esetek, amikor a probléma orvosolható, habár ez a ritkább. A kisebb szakítások már csak azért is nehezek, mert ilyenkor a két fél úgy érezheti, meg kell alázkodnia a másik előtt, ha a békülés felől közelít. Olyasmi, mint az újramelegített étel, hogy nem olyan, mint frissen. Mégis vannak, akik összemelegednek kisebb szakítást követően is. A kisebb szakításokat felfoghatjuk nagyobb veszekedésekként is, ilyenekre is van eset, amikor a dolog kezd túlnőni önmagán.