Ne felejtsd el honnan jöttél!
hirdetés
Az emberek fele ma városban él. Természetesen a történelem folyamán alakult ki ilyenre a statisztika, minél inkább visszamegyünk az időben, annál kevesebb százalékban találunk városi lakost. Miért jöttek létre a városok?
A 18. században élő francia Rousseau „Vissza a természetbe!” mondása még ma is híres. Mire is gondolt ő? Az őskort már akkor is ismerték. Rousseau nagyon jól tudta, hogy fajunk hajnalán az emberiség gyűjtögető, nomád életmódot folytatott. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan vándoroltak, vadásztak és összeszedték azt, amire szükség volt. Nem halmoztak fel semmit, mindent megosztottak. A francia filozófus úgy tartja, hogy a társadalmunk ott romlott el, mikor először kijelentették, hogy „ez az enyém”. Mikor az ősember nem osztotta meg a társaival a zsákmányát vagy mikor egy darab földet tulajdonának nyilvánított. Tehát ha végigvisszük a gondolatot, akkor a társadalmat a tulajdon tette tönkre. Persze Rousseau, a nem kanalizált, büdös városban élt, ahol nagy volt az egyenlőtlenség. De a városok kialakulását jól meghatározta: „a föld az enyém, nem hagyom itt és megvédem”, „a zsákmány az enyém, nem adom oda és elteszem”. Persze más tényezők is közrejátszottak: a nomád életmód veszélyes volt. Sosem lehettet tudni, mikor tör ránk egy ellenséges csapat, mikor leszünk vadállatok martalékai. Ezenfelül egy csapat olykor egészen naggyá nőhetett, és egy idő után már nem volt lehetőség vadászásból és erdei gyümölcsökből ellátni mindenkit. Mikor rájöttek, hogy a földet művelni lehet, egyszerűen letelepedtek. Falvak majd városok jöttek létre. Ám ez is problémás volt (és problémás ma is), mert ha már van tulajdon, akkor az kellhet másnak is, és jöhet elvenni. Tehát addig minden szép és jó, amíg építek magamnak egy vályogházat és művelgetem a földet, nevelgetem az állatokat, ám jön az ellenség és tönkretesz. Vagy elterjed egy betegség és meghalok.
hirdetés
De fogjuk rá, hogy ezek a problémák ugyanúgy jelen voltak a nomád életmód folytatása alatt is. Bármikor megtámadhattak és kevésbé lehetett védekezni, mert nem volt otthonos egy környezet sem és a betegségek is akármikor elterjedhettek. Viszont városokon, településeken belül is megjelentek a problémák. Voltak ugyanis olyanok, akik jobban művelték a földet, akik jobban megvigyázták a vagyonukat, akik okosabbak voltak. Ezek a személyek egy idő után felülemelkedtek, és generációk múltával már csak a saját érdekeiket nézték. Kialakult tehát mi a mai napig fennálló gazdag elit. Vannak nagyon szegények és nagyon gazdagok. Minden városnak van szegény negyede.
Olyan technológiai fejlődésről hallunk, melyet lehetővé tennék a jobb életet. Vegyünk egyet példának, ami már létezik és csak kevesen tudnak róla. Olyan 3D-s nyomtatót alkottak, mely egy az anyagból képes bármit előállítani. Például ha fát használsz, akkor kapsz egy széket. De mondok durvábbat: ezzel a technológiával HÁZAT is „nyomtattak”. A feltaláló azonban eltűnt a színről. Az történt vele is, mint azzal az illetővel, aki vízzel működtette az autókat. Ha elterjed az ötlete nincs szükség kőolajra, és akkor rengetegen rosszul járnak.
Mikor olyanokat olvasunk, hogy „Óvd a természetet!”, akkor figyeljünk is rá. Ne felejtsük el, hogy az őseink is abból éltek meg, sőt mai napig nem tudunk nélküle boldogulni. A városi kényelem számos káros hatást gyakorol.