„No kolbasz, no salami” – mindennapi élet a brexit után
hirdetés
Az unión kívül is van élet – ezt mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök másfél éve, azon a napon, amikor az Egyesült Királyság kilépett az európai szövetségből. A brexit következményei már tavaly jelentkeztek, most fokozódnak.
Az idénymunkások és kamionsofőrök hiánya miatt pang a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, sőt akadozik az egészségügyi ellátás is, a kutak pedig elapadtak, mert nincs elég gépkocsivezető a tartálykocsikhoz. Vajon a brexit után jobb vagy rosszabb? – ezt kérdeztük néhány, a szigetországban élő brittől, ott letelepedett hazánkfiától, és olyan angoloktól, akik Magyarországon élnek.
hirdetés
A brit tartózkodási engedéllyel nem rendelkező magyar állampolgárok október 1-jétől már csak útlevéllel látogathatnak az Egyesült Királyságba. Lehet, hogy közülük néhányan kapnak a lehetőségen és ideiglenes, karácsonykor lejáró baromfimunkás- vagy kamionsofőr-vízumért folyamodnak. Nagy-Britanniában ugyanis most éppen többezer alkalmi dolgozót keresnek: 5000-et a vágóhidakra, 5500-at pedig fuvarozásra.
Karácsonyi vacsora a fagyasztóból
Ha nem találnak eleget, maradnak a sorok az elapadt üzemanyagkutak előtt, és nem biztos, hogy karácsonykor a hagyományos pulyka kerül az asztalra. Amennyiben el akarják kerülni a csalódást, a vásárlóknak érdemes előre megvenniük a karácsonyi vacsorát, és betenniük a fagyasztóba – idézi a kereskedelmi szakértőket az Independent. Arra is figyelmeztettek, hogy Boris Johnson tervének, amely az ellátási lánc káoszának megszüntetésére irányul, elenyésző az esélye. A kormány azt reméli, hogy a tengerentúlról behívott munkások serege „megmenti a karácsonyt”, de az élelmiszer- és fuvarozóipar vezetői gyorsan lehűtötték a kedélyeket.
„Kifutottunk az időből” – mondta a Scotland Food & Drink képviselője. „Nem hiszem, hogy most már bármit is lehetne tenni annak érdekében, hogy a karácsonyi kereskedelem a szokásos szinten maradjon” – érvelt James Withers. Ő javasolta, hogy az emberek „tervezzenek előre”, és gondoskodjanak idejekorán a lefagyasztható élelmiszerekről, elkerülendő a későbbi kiábrándulást. A brit kiskereskedelmi konzorcium, a British Retail Consortium szerint a néhány ezer sofőrvízum nem lesz elég a karácsonyi ellátási zavarok megelőzésére. A kiskereskedőknek már most el kellene kezdeniük az alapvető fontosságú termékek kiszállítását a karácsonyi ajándékok helyett, mert nem lesz elég teherautósofőr, hogy megbirkózzon a kereslettel – véli az egyik szállítmányozási ágazat vezetője. A kormány megbékélt az ellátás folyamatos fennakadásaival, de a miniszterek úgy gondolják, hogy ez „olyan ár, amit a brexitért érdemes megfizetni” – mondta a kiskereskedelmi iparág egyik bennfentese
Eközben a bevándorlási jogászok nem hiszik, hogy az ideiglenes vízum iránti kérelmeket időben fel lehet dolgozni, mert eddig két-három hét volt az átfutásuk. Attól is tartanak, hogy a 244 fontos (100 ezer forintos) vízumdíj elriasztja a potenciális kérelmezők egy részét. Következésképpen üresen maradhatnak a szupermarketek, mert kevés az alkalmazott a pulykákat feldolgozó gyártósoron, és hentesből sincs elég.
Hasonlóan ír a kormányhoz egyébként közelálló Daily Mail is, amely emlékeztet arra, hogy az iparági elemzők riadót fújtak a henteshiány miatt. A gazdák úgy vélik, hogy a sertések a „kukában végzik”, mert nem lesz ember, aki levágja és feldarabolja őket, ezért 150 ezer disznót fenyeget a következő tíz napban a lemészárlás veszélye. A húsválság tetézi a kamionsofőr-, az üzemanyag- és a munkaerőhiány okozta gondokat. Az idén „a választék egyértelműen elmarad”. Sok alapvető karácsonyi ajándék és élelmiszer hiányozni fog – ami emberek millióit sújtja.
Ezt írják tehát a lapok politikai irányvonaluktól függetlenül, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, vajon hogyan élték meg a kilépést a hétköznapi emberek? A magyar kormányfő 2020. február 1-jén, a kilépés hatályba lépésének napján azt mondta: " Nos, milyen ez az élet, milyenek a tapasztalataik, és vajon most, a brexit után jobb vagy rosszabb? – ezt kérdeztük az ott élő britektől, a szigetországba kivándorolt hazánkfiától, és azoktól az angoloktól, akik Magyarországon élnek ugyan, de szoros kötelékek fűzik őket szülőföldjükhöz. Válaszaikat – kérésüknek megfelelően – a keresztnevük feltüntetésével idézzük.
Saját bőrükön tapasztalják
John gyakorlatias: először azokról a bosszantó apróságokról írt, amelyek a mindennapjaikat változtatták meg. Megbénult például az online kereskedelem. Felesége a neten értékesítette műalkotásait, az uniós országokkal azonban a nullára esett vissza a forgalom, mert körülményes a vámdokumentáció kitöltése, ráadásul az EU és az Egyesült Királyság kölcsönösen vámot ró ki a másik térségből származó árura. „Sok vállalat a bürokrácia miatt egyszerűen leállította az online kereskedelmet az Egyesült Királysággal” – jelentette John, akit az is zavar, hogy néhány mobiltársaság újra bevezette a barangolási díjakat. „Ahol eddig korlátlanul használhattuk a telefonunkat, most havi 12 GB-ban limitálták az adatforgalmat, hamarosan pedig napi 2 fontos roamingdíjat is bevezetnek.”
„A benzinválság hatásai épp a sarkunkon mutatkoznak meg. Néhányszor, amikor elbringáztam a közeli benzinkút mellett, a sorban álló autók feltartották a buszokat meg a többi közlekedőt, és torlódást okoztak a londoni Southwark hídon” – írta Mark, a Guardian egykori újságírója. De ő legalább nem látott vitatkozó vagy verekedő sofőröket, akikről – mint írta – rendszeresen közöl videókat a brexit-párti Daily Mail. Miközben Nagy-Britannia több válsággal: (részben a brexit miatt) a kamionsofőrök hiányával, a magasabb energiaszámlákkal és a drágább élelmiszerrel küzd egyidejűleg, már a Mail is kezdi elveszíteni a türelmét Johnsonnal szemben.
„A zűrzavar, a pánik, a kormányzati üzenetek keveredése, a meghátrálás, a tétovázás, majd a félelmetes tájékoztatók, amelyek célja, hogy visszarettentsenek bennünket a behódolásba, lassan hétköznapivá válnak. Nos, közel vagyok a törésponthoz – egy nagyszerű országnak nem lehet így működnie. A brexitnek kellett volna véget vetnie ennek a rémálomnak – és megfelelő tervezéssel meg is tehette volna. De hol a fenében van Boris? A vezetőnk, akiben a brit közvélemény oly nagy bizalmat tanúsított, eltűnt” – idézte Mark Dan Woottont, Johnson egyik elszánt támogatójának a Mailben megjelent sorait.
Katrina a boltokból eltűnt francia mustárt hiányolja. A zöldséget egy bioélelmiszert terjesztő futárszolgálat szállítja házhoz. Tőlük tudja, hogy a gazdáknak a termés egy részét ki kell dobnia, mert nincs elegendő idénymunkás.
„A lényeg az, hogy a britek nem szeretnek alantas (az eredeti jelző a sz*r volt) munkát végezni. Mi a kelet-európaiakra támaszkodtunk, akik átjöttek és elvégezték helyettünk. Most hiányoznak, aminek következményeit az élelmiszer-ellátási lánc és a szállítások szenvedték meg – bár nem tudom, hány külföldi kamionsofőrünk volt. Jó hír viszont, hogy az angol bortermelők nagy hasznot húztak a brexitből, mert nem érkezik annyi francia/olasz/spanyol bor!” – válaszolta kérdéseinkre a korábban több hírtelevízióban producerként dolgozó hölgy, bár azt nem tudtuk meg, hogy a csapadékos időjárás mennyire kedvez a brit borászatnak.
László a nyolcvanas években telepedett le a brit fővárosban. Sosem kertelt, véleményét nyersen kimondta: „Az egykor itt dolgozó, sok esetben magasan képzett európai embereket iszonyatos xenofóbiával kiutálták innen, és helyettük beimportáltak több tízezer ázsiai (afgán, pakisztáni, indiai) és afrikai migránst”.
Stuart – aki évekig élt Párizsban, és nem titkolja, hogy a bennmaradásra szavazott – árnyaltabban fogalmaz. Mint írta: mára köztudott, hogy a konzervatív kormány hazugságokkal és már most megszegett ígéretekkel áltatta az Egyesült Királyság választóit a brexit-kampány során. Az is elég egyértelmű, hogy a „kilépésre” szavazók többsége a munkahelyeik védelmében tette ezt. A bevándorlásból cause célèbre-t, világra szóló ügyet kreáltak, és céljaiknak rendelték alá. Amint azonban egyes szolgáltatások leálltak, és a hétköznapi termékek elérhetetlenné váltak, egyértelművé vált, hogy a „kilépők” lábon lőtték magukat. Stuart szerint az Egyesült Királyságnak szüksége van az „órabéres” külföldi munkavállalókra – jobban, mint bármikor korábban –, de a „kilépők” úgy döntöttek, hogy nélkülük is túlélhető a helyzet.
Forrás: Euronews