Nőtt a háztartások ivóvízfogyasztása a járvány miatt

A koronavírus-járvány miatt elrendelt otthoni munkavégzés növelte a háztartások ivóvízfogyasztását, míg a nem lakossági terület fogyasztása csökkent - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hétfőn az MTI-vel.

Az energiahivatal a járvány miatt bevezetett intézkedések vízfogyasztásra gyakorolt hatását vizsgálta. A MEKH, mint a víziközmű-szolgáltatások felügyeletét biztosító önálló szabályozó szerv a járvány kezdetétől fogva kiemelten figyelte a szolgáltatók működését. A járvány elleni védekezés érdekében 2020-ban bevezetett intézkedések a vízfogyasztásra és ezzel együtt a víziközmű-szolgáltatók árbevételére is hatással voltak.
Az otthoni munkavégzés megjelenésével a számlázott mennyiségek a lakossági szegmens felé mozdultak a nem lakossági terület felől. 2020-ban a lakossági számlázott vízfogyasztás 4,5 százalékkal nőtt, 344,5 millió köbméterről 360,2 millió köbméterre. Ezzel párhuzamosan a nem lakossági fogyasztók számára számlázott vízmennyiség 12 százalékkal csökkent 2019-hez képest, 118,5 millió köbméterről 104,6 millió köbméterre. A szennyvízágazatban szintén megfigyelhető volt az ivóvíz esetében bemutatott változás, a lakossági számlázott szennyvízmennyiség 5,2 százalékkal nőtt, míg a nem lakossági 11,5 százalékkal csökkent az előző év adataihoz képest.
A változó felhasználói szokások hatással voltak a víziközmű-szolgáltatók árbevételére is. A 2020-as tényadatok alapján - a számlázott lakossági mennyiségek növekedése ellenére - az engedélyes tevékenység (ivóvíz és szennyvíz) értékesítésből származó nettó árbevételének kismértékű - 1 százalék alatti - csökkenése volt megfigyelhető, aminek oka a nem lakossági szegmens fogyasztásának visszaesése.
A járványhelyzet ellenére 2020-ban is folytatódott a határidőn túli kintlévőségállomány csökkenése. Az ivóvíz ágazatban 10,5 milliárdról 9,2 milliárdra, míg a szennyvíz ágazatban 11,3 milliárdról 10,6 milliárdra csökkent a szolgáltatók kintlévősége. A koronavírus közvetlen hatásai mellett a MEKH vizsgálta a pandémia közvetett, az ellátásbiztonságot, valamint a szolgáltatás folyamatos fenntarthatóságát befolyásoló egyéb hatását is, így a lakosság belföldi - elsősorban az agglomerációk irányába történő - vándorlását és ezzel összefüggésben az egyes víziközmű-rendszerek kapacitáskihasználtságát. A főváros vonatkozásában az elmúlt öt évhez viszonyítva a 2020-ban volt a legnagyobb az elvándorlás mértéke, Pest megye pedig nagyarányú befogadója az elvándorló lakosságnak. A második legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron megye, majd Vas megye népességszáma gyarapodott. A folyamat eredményeként a korábban elégséges mértékű közműhálózati kapacitás a jövőben vélhetően egyre kevésbé elégíti ki a növekvő igényű szükségleteket.
Magyarországon a közműves ivóvízellátást, valamint a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító, működési engedéllyel rendelkező víziközmű-rendszerek közül 284, azaz a rendszerek 10 százaléka minősül olyannak, amely az év nagyobb részében (több mint felében) magas terhelés mellett működik. Műszaki szempontból akkor tekinthető egy víziközmű-rendszer magas terhelésűnek, ha annak kapacitáskihasználtsága eléri vagy meghaladja a névleges kapacitásának a 80 százalékát.

Forrás: MTI