Szigorúbb légszennyezettségi határértékeket javasol az Egészségügyi Világszervezet

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissítette levegőminőségi iránymutatásait és a korábbiaknál is szigorúbb határértékek előírását javasolja a légszennyezettség csökkentése érdekében. Az Levegő Munkacsoport üdvözli az új ajánlásokat, amelyek célja az emberi egészség, a környezet és az éghajlat védelme a veszélyes légszennyező anyagoktól.

Az Egészségügyi Világszervezet legutóbb 2006-ban tett közzé ajánlásokat arról, hogy milyen határértékeket célszerű bevezetni a környezeti levegőben lévő, az egészségünkre leginkább ártalmas légszennyező anyagokra. Az ajánlások célja, hogy a döntéshozók világszerte egységes, tudományos alapokon nyugvó szabályozást fogadjanak el, és ennek betartása érdekében tegyenek hatékony intézkedéseket. Az Európai Unió, így Magyarország jelenlegi előírásai azonban még a WHO korábbi ajánlásainál is jóval enyhébbek, szeptember 22-én nyilvánosságra hozott, legújabb tudományos eredményeken alapuló értékektől pedig még távolabb állnak. A legjellemzőbb légszennyező anyagok közül a főként lakossági tüzelésből származó részecskék, a PM10 éves célértékét például a WHO a köbméterenkénti 20 mikrogrammról 15-re csökkentette, miközben az uniós szabályozás 40-et ír elő. Ennél is jelentősebb változás történt a főként a közlekedésből származó nitrogén-dioxid esetén: a WHO az éves átlagkoncentrációra vonatkozó ajánlását a hazai szabályozásban is megjelenő 40 mikrogrammról 10-re csökkentette.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „A WHO új levegőminőségi határértékei utolsó figyelmeztetésnek tekinthetőek. Haladéktalanul el kell kezdeni a valóban hatásos intézkedések megvalósítását, mert jelenleg még a tudományosan elfogadottnál jóval lazább határértékeket sem sikerül betartani."

A WHO gyakran hangsúlyozza, hogy a szennyezettségnek nincs olyan szintje, amely nem okoz egészségügyi károkat, de a jelenlegi lemaradásunk a tudomány által még elfogadhatónak tartott szinttől is jelentős. Sőt az ennél is sokkal enyhébb, jogilag kötelező előírások is rendszeresen sérülnek. Az Európai Bíróság az idei év elején hozott elmarasztaló ítéletet Magyarországgal szemben a PM10 határértékek túllépése és a hatékony szennyezéscsökkentő intézkedések elmulasztása miatt. Az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást folytat hazánk ellen a nitrogén-dioxid-határértékek túllépése miatt.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője kijelentette: „Már sok helyen beindult a fűtési szezon, szerte az országban kezdik mérgező füstfelhők beborítani a településeket, pedig a lakossági égetések okozta szennyezést rövid időn belül látványosan vissza lehetne szorítani. Hatékony fűtési támogatási rendszer beindítása mellett be kell tiltani a lignit lakossági célú értékesítését, széles körű felvilágosítást kell végezni, eredményesebbé kell tenni az illegális hulladékégetések elleni fellépést, és meg kell szüntetni az országos avarégetési tilalom veszélyhelyzet miatti felfüggesztését. Mindez most különösen időszerű, hiszen a légszennyezés jelentősen növelheti a koronavírus miatt megbetegedések súlyosságát és halálozások számát."

A tiszta levegő alapvető emberi jog, egészségünk alapfeltétele, életminőségünk meghatározója. Évente tizenháromezer ember hal meg a szennyezett levegő miatt idő előtt Magyarországon és körülbelül évi egymillió megbetegedés köthető hozzá. Az állampolgárok joggal várják el a döntéshozóktól, hogy ennek a felelősségnek a tudatában hozzák összhangba a szabályozást a tudományos eredményekkel, és ne halogassák tovább a szükséges intézkedések meghozatalát.

Forrás: Aeffect Communications