A lúgosítás hatása szépségedre
hirdetés
A lúgosító diétákkal és életmóddal kapcsolatban sok az egymásnak ellentmondó információ, naponta szólalnak meg ezt az elméletet támogató, illetve ostobaságnak tituláló szakemberek. Ideje rendet tenni ezen a téren!
Sejtjeinket házakhoz hasonlíthatjuk, de talán még pontosabb ezeket úgy elképzelni, mint a víz alatti világban működő tengeralattjárókat. Szervezetünk 60 százaléka ugyanis víz, és az összes sejtünket víz veszi körül. A sejtek működését meghatározza az a közeg, amelyben léteznek. Ez alapvetően lúgos kémhatású, amit szervezetünk igyekszik megőrizni,
hirdetés
A lúgos kémhatás kialakulása
Szervezetünk víztere főként vízmolekulákból áll. Igen ám, de ezek egy része nem H?0-ként úszkál, hanem szétválik H és OH részelemekre. Az elektronok, amelyek apró, negatív töltésű részecskék, és az atomok magja körül keringenek. Ezek az apró, negatív töltések párban szeretnek lenni. Amikor a vízmolekula szétválik, az OH rész magával visz egy elektront, és OH" ion lesz belőle. A hidrogén pedig elektron nélkül marad, de mivel van egy pozitív töltése, H+ ion lesz belőle. A bonyodalom ott kezdődik, hogy az OH' és a ionok nem egyenlő számban vannak jelen. A savasság a H+ ionok koncentrációjától függ, ők ugyanis aztán más sejtalkotóktól fognak elektronokat „lopkodni", tehát a savasság kissé hasonlít az oxidatív stresszhez. Minél több hidrogénion van, annál savasabb a közeg, és ez fordítva is igaz. Egy ponton ugyanis megfordul a dolog, és onnan kezdve már minél kevesebb hidrogénion van, annál lúgosabb a közeg.
Savtároló puffer
Szervezetünk folyamatosan lúgos közeget próbál fenntartani vérünkben és sejtjeink környezetében, mert ez biztosítja, hogy a H ionok ne okozzanak javíthatatlan károkat. A probléma abból adódik, hogy bár maga a közeg lúgos, a sejtműködés és főleg az energiatermelés savakat és szabad gyököket hoz létre. A legalapvetőbb energiatermelési folyamat, a cukor lebontása oxigén segítségével (ez a sejtlégzés lényege) is szén-dioxidot állít élő. A vizes közegben ez feloldódik, és szénsavként van jelen, majd aztán a tüdőbe kerülve ismét szén-dioxiddá alakul, végül kilélegezzük, Bonyolultabb tápanyagokból azonban nemcsak szénsav, hanem más szerves savak is létrejönnek, amelyeket már nem tudunk kilélegezni. Ezeket a vesén, a bélen és a bőrünkön keresztül tudjuk kiüríteni, feltéve, haván hozzá elég kapacitásunk. Addig azonban, amíg el nem jutnak a kiürítési pontokra, kordában kell tartani őket. Ezt testünk úgynevezett pufferrendszerekket éri el, ami azt jelenti, hogy a fölösleges, nem megfelelően kiürített savakat különböző - a szervezetünket, szöveteinket és sejtjeinket alkotó - fehérjékhez, zsírokhoz köti. Ez azonban az említeti alkotóelemek szerkezetének, funkciójának megváltozásához vezethet. Kialakulhatnak továbbá átmenetileg savas területek a sejtek közötti térben, ahol könnyen megtelepednek a savas közeget szerető kórokozók, főleg a gombák. Ezek a mikroszervezetek maguk is savakat termelnek, ezzel tovább savasítják közegüket, ami további szaporodásukhoz vezethet.
Forrás: alkalive.hu
Képek: eherbaria.hu, wellnesscafe.hu