Izland a tiszta természetet kínálja

Az Atlanti-óceán és a Grönlandi-tenger között elterülő Izland szigete a tiszta természetet kínálja. Az érintetlen tájakon forró vizű források és gejzírek bugyognak, izlandi pónik legelnek o csendes hegyi távok partján, míg néhány kilométerrel távolabb gigantikus vízesések zubognak a mélybe, vagy vulkánok okádnak tüzet. Érdekes kontrasztban áll ezzel Reykjovík, o világ legészakibb fekvésű fővárosa.

Izland hatalmas lávafennsík, még ma is a világ egyik legvulkanikusabb területe, amelyen gejzírek - szökőhévforrások -törnek fel, és iszap vulkánok emelkednek. A sziget 12%-át jégtakaró fedi. Az óceáni éghajlat következtében a hőmérséklet az év nagy részében fagypont fölött marad. Reykjavík középhőmérséklete januárban 0 °C, júliusban 11 °C, a csapadék éves mennyisége 880 mm. Az északi és a szárazföld belsejében levő területek hidegebbek.  Gazdaságát tekintve a következőket érdemes tudni: az épületek többségét hő források fűtik, az elektromos energiát vízi erőművek szolgáltatják. Az ország területének 1,3%-a művelhető és 23%-a legelő. A feldolgozóipar főként cementet, műtrágyát és alumíniumot állít elő. Halászatból származik az eves valutabevétel 75%-a. Az idegenforgalom dinamikusan fejlődik. A lakosság zöme a tengerparton él, főleg Reykjavík környékén, délnyugaton. Kisebb, 14 665 fős népesség koncentrálódik Akureyri környékén, északon. A lakosság egyébként elszigetelt településeken szóródik szét.

Vatnajökull-gleccser

Reykjovíkhoz közeledve mór a repülőgépből is látható a Vatnajökull-gleccser hatalmas, 1000 m vastag jégtakarója. A világ harmadik legnagyobb gleccsere 8400 km -es kiterjedésével o sziget déli részét uralja. A jégtömeg alatt nyugszik a ma is aktív Bárdarbungo vulkán, mely utolsó kitörésekor, 1993 szeptemberében o Vatnajökull hatalmas jégtömegeit olvasztotta fel.

Svortifoss-vízesés

A Svortifoss-vízesés a Skaftafell természetvédelmi területen, a sziget délkeleti részén sem borzasztó víztömegéről, sem esési magasságáról nem híres, sokkal inkább azokról o fekete bazaltoszlopokról, amelyek előtt a Svartifoss aláhull. Orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak az oszlopok, melyek GudjónSamúelsson építészt arra inspirálták, hogy megalkossa a reykjavíki Hallgrímskirkja-templomot.

Gejzírek

A Nagy-gejzír (StóriGeysir) a Hauka-völgyben a világ minden táján feltörő forró szökőforrósok névadója, bár mostanság már csak ritkán aktív. A Stakkur, mely tőle 50 m-re található, ezzel szemben 15 percenként lövell forró vizet 25 m-es magasságba. Ekkor a mélyen fekvő forráskürtőből hatalmas dörgés hallatszik, felforrósodott víz emelkedik egyre magasabbra, míg a gejzír végül összefüggő vízoszlopként tör fel.

Skatefall Nemzeti Park

A Skatefall Nemzeti Park buja vegetációja alacsony fákból álló pusztaság. Fűfélék, mohák, páfrányok és vadvirágok teremnek itt, sárszalonkáknak, szőlőrigóknak, ökörszemeknek, valamint gazdag rovarvilágnak biztosítva életteret. A nemzeti park bazaltformációk és a park tavait és folyóit vízzel tápláló fehér gleccsertömeg közt fekszik.

Dettifoss-vízesés

Percenként több mint 190 t víztömeg zuhan le Izland északkelti részén a Dettifoss-vízesésnél 44 m-es mélységbe. Ezzel ez a vízesés a legbővebb vizű egész Európában. A víz a Vatnajökull-gleccserből érkezik és keresztülfolyik a szigeten, míg eléri a Jökulsárggljúfur Nemzeti Parkot. Tengerhez vezető útján a víz valamivel kevésbé látványos módon két további vízesésen folyik keresztül.