Csodálatos helyek hazánkban 2. rész

Előző cikkünkben már beszámoltunk nektek néhány helyről ahová érdemes ellátogatni, jöjjön még pár, ami kimaradt.

Hazánk fővárosában a II. kerületben található barlang a József-hegy alatt található. A Molnár János barlang Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a lukácsfürdő  forrásbarlangja, szintén innen nyeri vizét a Malomtó is. Fokozottan védett természeti képződmény 1982 óta, akkoriban még csak 450 méter volt ismert, eddig 7 km hosszúságú járatrendszert sikerült feltárni. Ez még mindig nem a teljes barlang.  Csodálatos látványt nyújt ez a természeti képződmény.

Hóvirágmezőt is megtekinthetünk hazánkban. Az Alcsúti Arborétum majdnem 70 hold terjedelmű, mely a Vértes hegység lábánál terül el, természetesen természetvédelmi területkén a hóvirágok miatt is. Ő büszkélkedhet az ország legnagyobb egybefüggő hóvirágmezeje címmel. A látványt csak úgy tudnánk leírni, mintha szőnyegként terülne el a rengeteg hóvirág, egy szőnyeg melyet a természet hozott létre. Megcsodálható időjárástól függően február közepétől március közepéig.

Megemlítésre méltó még Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga is, az Ilona-völgyi vízesés. A felső hasadékból egy vékony sugárban zúdul alá 10 méter magasságból a víz. Megtalálható Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre, délkeletre a Mátrában.

A víz eróziós munkája által formált könnyen málló fehér talajfelszín is csodálatos látványt nyújt az érdeklődőknek, akik Kazár riolittufa felé járnak. Ez az egyedülálló geológiai képződmény a világon körülbelül csak hat helyen látható. A riolittufa felszíne puszta növényzet nélküli, mélyen barázdált.

A bükk hegység egyik legszebb, és a kirándulók számára legjobban kiépített része a Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy. A Szilvásváradi erdelyi vasút is közlekedik a völgyben. Egyik fő nevezetessége a Szalakja-völgynek a Fátyol-vizesés, hazánk egyik csodálatos természeti szépsége. A patakot karsztforrások táplálják, ezek vizéből ahogyan az a felszínre jut az benne található széndioxid egy része elillan a levegőbe. Az igytúltelitettvizből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz, mintegy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán hömpölyög le.

Érdemes még ellátogatni a Dobogókő és Dömös közötti Rám-szakadékhoz is. Mintegy 1 km hosszan húzódó szakadék Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontja.  Itt van lehetőség túrázásra is, kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon. A túra közben feljebb mászhatunk aaa szakadékban található vízesések melletti létrákon. A csapadékvizek a hegyek oldalába mély völgyeket faragtak az idők során. Az egész szakadék végigjárható a kellő óvatossággal. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy bemutatja a különböző vulkáni rétegeket.

Nem kell messzire menni, hogy megtekintsük a Gyilkos tót, mely Erdélyben található. A Gyilkos tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, mely a Keleti Kárpátokban található meg Hargita megye északkeleti részén. Keletkezése 1837-re vezethető vissza, ekkor ugyanis egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében alakult ki, ezért is láthatunk benne fa maradványokat, amiért kapta az elnevezést.

Mindenki készüljön fel kellően az utazásokra és tájékozódjanak az útvonalakról.