Anyuka, mindjárt szülünk, nyomjon!

Magyarországon a nők közel 80 százaléka sebészeti beavatkozással - császármetszéssel vagy gátmetszéssel - szül, a WHO 20-25 százalékos ajánlásával szemben. A szülészeti ellátás magyarországi helyzete tehát nemcsak az ideálistól marad messze, de a szakma nemzetközi irányaitól is. Minden igyekezet ellenére a hazai gyakorlat csak lassan változik, ezért indult a 150 kilométeres Séta a SzüléSzületéS minőségéért.

Kényszerített testhelyzetek, indokolatlan vagy előre nem jelzett beavatkozások, sietős és siettetős szülésvezetések, az édesanyától távol vizsgált újszülöttek, a szoptatás támogatásának hiánya - mindez gyakran jellemzi a magyar nők szüléstörténeteit. Az elszórtan elérhető jó gyakorlatok rendszer szinten nem jelennek meg.

Ezen változtatna a Séta a SzüléSzületéS minőségéért kezdeményezés. Elindítói a közel 150 km-es Sétával arra hívták fel a figyelmet, hogy milyen messzire nyúló következményei lehetnek annak, hogy egy szülés milyen élmény az édesanya, a baba és a család számára. Véleményük szerint a szülés és a születés minősége legalább olyan fontos, mint annak közvetlen eredménye. A hagyományteremtő Sétát az ELTE PPK Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzés oktatói, valamint végzett és aktív hallgatói kezdeményezték. 2014-ben Eger, 2015-ben a vajdasági Topolya volt a célállomás és elhatározásuk szerint addig sétálnak, míg csak nem tapasztalhatók minőségbeli változások. E célkitűzéshez számos szakma képviselői, pszichológusok, orvosok, szülésznők, bábák, dúlák, korai fejlesztők és kisgyermekes családok csatlakoztak. Míg tavaly 7, idén már 15 fő járta végig a távot, és igazán örömteli élmény volt megtapasztalni, hogy menet közben helyenként 50-100 fő is csatlakozott. Az idei program a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott projekt keretében valósult meg.
Az idei esemény lezárásaként beszélgetést kezdeményeztek, amelynek során napra kész adatokkal, a szülészeti ellátással kapcsolatos megdöbbentő számokkal és tényekkel igazolták a Séta fontosságát.

“A szülés és a születés minősége egyaránt fontos a baba és az anya szempontjából. Az újabb nemzedékek életét is befolyásolhatja, hogy ők maguk hogyan születtek. Szülni lehet így is, úgy is. Anya él, baba él: ennyi, más nem számít. Jelenleg ez jellemzi a szemléletet”- mondta Dr. Varga Katalin, pszichológus, egyetemei docens, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék vezetője, a Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak egyik alapítója és felelős szakmai vezetője

“A traumatikus szülésélmény befolyásolja, hogy egy nő képes-e újabb gyermek(ek) vállalására. Egyre több kutatás igazolja, hogy a negatív szülésélmény jelentős akadályozó tényező arra nézve, hogy az eredetileg nagy családra vágyó párok lemondjanak további gyermekeikről. Az egész társadalomra kiható problémával kell szembesülnünk - tette hozzá Andrek Andrea pszichológus, az ELTE PPK Perinatális Szaktanácsadó szakirányú továbbképzési társ-kidolgozója és oktatója, valamint a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnökségi tagja.

Császármetszés esetén is lennének lehetőségek a korai kötődés biztosítására, például megfelelő támogatás mellett odaadható volna az újszülött az édesanyának, és akár már a műtőasztalon megkezdődhetne az egymással való ismerkedés, szoptatás. Bár néhány erre vonatkozó kísérlet már hazánkban is zajlik, e gyakorlat rutinszerű bevezetésére még várni kell, a feltételek sem erőforrásban, sem pedig szemléletben nem adottak.

Forrás

Szöveg: X Kommunikációs Központ

Képek: boon.hu és nlcafe.hu