Aludjon vagy sem külön a baba?

Őszintén szólva soha nem értettem azokat a szülőket, akik úgy vitték haza újszülött babájukat, hogy mindjárt külön szobába tették. És azokkal a szakemberekkel sem egyezik a véleményem, akik szerint vétek hagyni, hogy köztünk aludjon a gyermek. Sokfelé kutattam, hogy vajon miért van szükség a külön szoktatásra. Az alábbi érvekre leltem:

1. Alvás közben összenyomjuk a babát, vagy ráfekszünk és megfullad. A legtöbb általam megkérdezett anyuka viszont azt mondja, hogy annyira nyúl módjára való alvás alakult ki bennük, hogy képesek voltak vigyázni és ösztönszerűen fel- felnézni, hogy minden rendben van -e, nem - e fekszenek szorosan és nem gurult  -e le az ágyról a gyermek. S nagyobb a fulladásveszély vagy bármi más, ha külön tesszük a babát. S csendben megjegyzik: a légzést figyelő készülék egy hajítófát sem ér. Folyton sípol, ha nem kell akkor is, nem megbízható. S számtalanszor megesett velem is, hogy ha nem fekszik mellettem a lefekvéskor még semmi problémát nem mutató gyermekem, nem érzem meg éjjel egykor, hogy majd elég, annyira lázas. Vagy hányszor éjjel időben észrevettem, hogy átázott a pelusa. S könnyebb volt leszoknia is a pelenkáról később, mert figyeltem, s amikor már gyanúson sokat forgolódott, vittem is ki pisilni.

2. Ha köztünk alszik a gyermek, szó szerint a párunk és közénk áll, csökken az intimitás. Erről a véleményünk az, hogy együtt lenni más szobában is lehet. S hiába van külön a gyermek, ha nem alszik el, úgysem tud nyugodtan lenni az ember attól tartva, mikor  sír a baba, vagy mikor ront be hozzánk a nagyobbik gyermek.

3. A velünk való alvás miatt nehéz lesz majd rábírni a gyermeket, hogy külön váljon. Én meg azt mondom, addig a "miénk", amíg hozzánk bújva velünk alszik. S nem kell erőltetni a dolgot: el jön az ideje, amikor magától külön fog aludni, ugyanúgy, ahogyan egyszercsak azt mondja: "Anya, ne gyere be, mert most fürdök!". Amíg szüksége van ránk, miért tennénk ki másik szobába? Nagyon ridegnek tűnik ez számomra.

4. Ha magunk mellé vesszük aludni a babát nem tudunk pihenni. És kérdezzük tapasztalt anyukákként: akkor tudunk pihenni, amikor folyton le kell vonszolnunk magunkat az ágyról, mert felsír, mert nyöszörög, mert már századjára kiesett a cumija, mert harmadjára szomjas? Mindenesetre sokan nem tudnának nyugodtan aludni, ha babájuk meg a szomszédos szobában feküdnének.

5. A dohányzó szülők által kifújt levegő légúti panaszokat okozhat a babának. Ebben biztosan van igazság. S azzal is egyetértek, hogy nagy szerencse, ha csemeténk minden pisszenés nélkül elalszik a saját kis ágyában, ami esetleg mellettünk vagy hozzánk közel van. De a külön szobát soha nem fogom megérteni. Mi a véleményetek?