Idegméreg az anyatejben?

Az utóbbi hetekben számos oldalon találkozhattunk azzal a rémhírrel, hogy sok élelmiszerünket és ételünket idegméreggel fűszerezve fogyasztjuk, ami természetesen szörnyű betegségek egész sorát szabadítja ránk. A felsorolt tünetek a fejfájástól és a hasmenéstől a Parkinson- illetve az Alzheimer-kórig terjednek.

A tapasztaltabb olvasó már itt érezheti, hogy a közkedvelt tévhitek egyikével találkozott, de vajon mi a teljes igazság a nátrium-glutamát körül?

A nátrium-glutamát neurotoxin, vagyis idegméreg. Egyáltalán nem körülményeskednek a cikkek - természetesen ismeretlen - szerzői. Felsorolják továbbá, mennyi problémánk lesz, ha olyan ételt vagy élelmiszert fogyasztunk, amelyben megtalálható: migrénes fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, asztmás rohamok, egyensúlyzavarok, mellkasi fájdalmak, erős szívdobogás, allergiás tünetek, például bőrpír, orrfolyás, kiütések, sőt a gyerekeknél viselkedési zavarok léphetnek fel. De ez még mind semmi, mert a cikkek megállapításai szerint már évtizedek óta tudni lehet, hogy ez az anyag áll a Parkinson- és az Alzheimer-kór hátterében is. Mindez annak köszönhető, hogy tönkreteszi az agysejteket és az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. Ezek alapján joggal gondolhatnánk úgy, hogy épeszű, az egészségét féltő ember aztán többet egy milligrammot sem fogyaszt ebből a méregből. A valóság viszont - ahogy ez már lenni szokott az ilyen jellegű írásokkal kapcsolatosan – messze van attól, amit itt összehordanak. Ideje, hogy megnézzük, mit tud jelenleg a tudomány a nátrium-glutamátról! Kétségtelen tény, hogy az MSG (monosodium-glutamate) néven is ismert anyagnak meglehetősen rossz a sajtója. Évente akár többször is elindulnak hasonló rémhírek, annak ellenére, hogy senki, semmilyen tudományos kísérletben nem bizonyította még káros hatását.

A nátrium-glutamát a glutaminsav, egy, a természetben is előforduló aminosav nátriummal alkotott vegyülete, vagyis sója. Önmagában ízetlen, azonban más ízeket képes felerősíteni, ezért már régóta ismert adalékanyag. Míg korábban bonyolult eljárással, tengeri hínárokból és moszatokból állították elő, ma már természetesen ezt is megfelelő, biztonságos eljárásokkal készítik üzemi körülmények között. Természetesen, mint minden „rendes” adalékanyagnak, a nátrium-glutamátnak is van E-száma, méghozzá az E621. A glutaminsav szinte minden ételünkben megtalálható, különösen a magasabb fehérjetartalmúakban. Így például sok van belőle a tejtermékekben, húsfélékben, halban, zöldségekben. Az ízesítésre használt alapanyagokban, mint a gombában vagy a paradicsomban, rendkívül nagy mennyiséget találunk belőle. Sőt, a szervezetünk is állít elő belőle, valamint a glutaminsav és a sói az anyatejben is megtalálhatók, méghozzá a közönséges tejhez képest körülbelül tízszeres koncentrációban. Ezek után elég merész dolog idegméregként feltüntetni, de ez a megszállottakat egyáltalán nem zavarja.

Szöveg: TÉT Platform Egyesület, Prof. Dr. Bíró György (az MTA doktora), Antal Emese (dietetikus, szociológus)

Kép: vk.com