Foglalkozási ártalmak egy kismama szempontjából

A munkahelyi ártalmak és a veszélyeztetett helyeken dolgozó férfiak és nők ivarképességét, meg nem született gyermekeik egészségét fenyegető tényezőket még csak mostanában kezdték kutatni. A válaszok bizonytalanok, mint minden olyan esetben, amikor oksági összefüggést keresnek a környezeti ártalmak és a terhességi problémák között.

Először is nehéz elkülöníteni egy-egy nő életében az esetleges kockázati tényezőket, illetve bebizonyítani, hogy nem genetikus rendellenesség okozták-e a károsodást. Másodszor,bár az állatkísérletek gyakran érdekes eredményekkel zárulnak , nincs mód rá, hogy ellenőrizék:érvényesek-e az eredmények az emberekre is, hiszen embereken nem lehet kísérletezni. Az emberekre gyakorolt hatás így csak járványtani módszerekkel vizsgálható. Egyrészt meg lehet figyelni, hogy olyan nők, akik ki vannak téve valamely anyag hatásának, növekszik-e a terhességi problémák, vetélések, szülési rendellenességek aránya. Másrészt tanulmányozni lehet, hogy azoknak a nőknek a csoportjában, akiknek terhessége nem volt zavartalan, felismerhető-e valamely közös, általánosan előforduló kockázati tényező. Mindkét módszerrel csak részleges magyarázatra juthatunk, határozott válaszra sajnos nem. Jelenlegi ismereteink alapján annyit állíthatunk, hogy bizonyos munkahelyek ártalmasak lehetnek a terhes nőkre.

Más munkahelyi kockázatok egyelőre még felderítetlenek, mert kevés az elvégezett kutatások száma, nem vonható le belőlük általános következtetés. Mindenesetre már máris látszik, hogy a tényleges veszélyeken kívül elég sok az indokolatlan félelem és az esetleges munkahelyi ártalmakkal kapcsolatban. Sokan tartanak a számítógép használatától is. Mivel a képernyősugárzást bocsát ki, azok a kismamák akik, terhesség idő alatt képernyő előtt dolgoztak és elvetéltek, illetve halott vagy rendellenes gyermekeket szültek, nemegyszer a képernyőt tették felelőssé az őket ért tragédiáért. A kutatások egyelőre azt jelzik, hogy ezeknek a problémáknak nincs köze a képernyő közelségéhez, hiszen a kibocsátott sugárzási szint olyan alacsony, hogy nem tekinthető oknak. A terhességi zavarokban sokkal nagyobb szerepe lehet annak a fezsültségnek, amelyet a számítógép kezelő nők átélnek. Mindazonáltal a felelős gyártók arra törekszenek, hogy technológiai finomításokkal a lehető legnagyobb mértében csökkentések berendezéseik esetleg kockázatát.

Persze számos bizonyított, valóságos foglalkozási ártalom van, amelytől egy várandós nőnek tartania kell. Jó néhány anyagtól kell például óvakodnia: alkalizáló vegyszerektől, az altatógázoktól, az arzéntől, a benzintől, a szén- monoxidtól, a klórozott szénhidrogénektől, a kéntől és a származékaitól, a dioxintól, az ionizáló sugárzástól, a szerves higanyvegyületektől, a szervesfoszfát- tartalmú rovaritoktól, hogy csak néhány példát mondjunk. A veszélyes munkahelyeken dolgozók nyilvánvalóan tudják, hogy hogy milyen anyagokkal érintkeznek közvetlenül. Elvileg mindenkinek joga van tudni a kockázati tényezőket a munkaadónak kötelessége tájékoztatni róluk. Aki veszélyes munkahelyen dolgozik, annak kérnie kell, hogy átmenetileg helyezzék át biztonságosabb munkára, illetve hamarabb ki kell vennie a szülési szabadságot. Bár a legközvetlenebb ártalmak a vegyi anyagok jelentik, érheti más káros hatás is a terhes nőt. Kisgyerekekkel foglalkozó pedagógusok és szociális munkások könnyen találkozhatnak például az esetleges veszélyes rubeolával. A mosodai alkalmazottak, az egészségügyi dolgozók sokféle fertőzésnek vannak kitéve. Az állatgondozókat, a húsfeldolgozókat toxoplasmosis fenyegetheti. Szerencsére ezt a fertőzésveszélyt védőoltással, kesztyűvel és arcmaszkkal vagy más óvintézkedéssekkel rendszerint meg lehet előzni.