Így hat az emberi szervezetre a vírus
hirdetés
Mostanában egyre többet hallani vírusokról. Nem a véletlen műve, hiszen rengeteg embertársunk átesik ezen. A környezetben és az emberi szervezetben, a baktériumokhoz hasonlóan, a vírusok is jelen vannak. Amióta ember az ember mindig érintkezett vírusokkal.
A vírus szó a latin „virus”, azaz méreg szóból származik. Mivel a kutatók, több mint 100 éve, a fertőző betegségek vizsgálatakor nem találtak kimutatható kórokozót (sejtes baktériumot), azt feltételezték, hogy a betegséget nem sejtek, hanem mérgező anyagok okozzák.
hirdetés
A tudomány, azóta sokat fejlődött, és kiderült, igen apró, fénymikroszkóppal sem látható, csak elektronmikroszkóppal kimutatható fertőző szervezetekről van szó. Ezek tulajdonképpen burokkal körülvett örökítő anyagok, amelyek önálló életre képtelenek. Csak élő sejtbe jutva tudnak megélni, ezért támadják meg az élő szervezetet, amikor arra lehetőségük adódik. A belső örökítő anyag génjei meghatározzák, kódolják a külső burok fehérjéit, amelyek segítségével az élő sejt falához tapadnak. A sejtfalat feloldják, és a vírus, örökítő anyaga (legtöbbször ribo-nuklein-sav, RNS) behatol a gazdasejtbe, és ott azonnal átveszi az irányítást. Attól kezdve a sejt már nem önálló, azt teszi, amire a vírus kódolja – „átírja” a sejt biológiai programját. Óriási mértékben szaporodik, majd ezután, mint vírus kifejti a hatását.
Amikor először történik vírusfertőzés, nincs a vérben ellenanyag. Ilyenkor a sejt „vészjelzéseket” ad ki. Ezek hatására a vérben mindig készenlétben levő keringő, nagy alakú „falósejtek” óriási tömegben odasietnek (a vérsejt-féleségek a szervezetbe jutó minden idegen anyagot igyekeznek megsemmisíteni, bekebelezni). Ezek a vérsejtek is a vírus célpontjaivá válnak, és jelzik a szervezet felé a vészhelyzetet. Ilyenkor aktivizálódnak a védekező sejttípusok, ún. „természetes ölősejtek”, melyeknek a károsodott sejtek elpusztítása a cél, még ha azok saját sejtek is. A nagy tömegben megjelenő, fertőző vírus hatására, ha nincs meg ellenük a megfelelő ellenanyag, a megtámadott szervben sejtpusztulások jönnek létre, sejtek halnak el, és már az egész szervezet megbetegedéséről beszélhetünk. A fertőzést előidéző vírusok elsősorban a szervezet, védekező-rendszerét támadják meg. A beteg ilyenkor a következményes betegségekben hal meg. Vírus-betegség akkor alakul ki, ha a szervezet fogékony a fertőzési „kapukon” bejutó kórokozókra.
Körülbelül 4000 az ismert vírusfajok száma, de ebből szerencsére csak kevés betegíti meg az embert. Közvetlen érintkezéssel terjed a herpesz, a száj- és körömfájás, a veszettség. Nemi úton fertőzőek a májgyulladások egyes fajtái (B,C és D), valamint az AIDS. Élelemmel, vízzel: a járványos gyermekbénulás, az „A” típusú májgyulladás terjed, közvetítők által pedig, mint a szúnyog és a kullancs az agyvelőgyulladás. Cseppfertőzéssel, mint a köhögés és tüsszentés, kaphatjuk el a himlőt, a kanyarót, az influenzát.
Az influenzavírusoknak 3 altípusa ismert. Az „A”, „B” és „C”. Az utóbbi kettő ellen oltóanyag van forgalomban. Az „A” típusba tartozók veszélyesebbek, mert rengeteg az altípus. Valamennyi influenzavírus felszínén és örökítő-állományában van egy „H” és „N” jelzésű fehérje és az annak megfelelő gén. Ezek variációi adják az altípusokat. Probléma, hogy az állatvilágban valamennyi kombináció jelen lehet, ami több mint 250 altípust feltételez.